Görgei Artúr emlékezetéről Komáromban

Írta: Dr. Horváth Géza

Komárom városa és a helyi Klapka György Múzeum 2016. április 28-án a Komáromi Napok rendezvény sorozatának keretében immár 25. alkalommal rendezte meg hagyományos 1848-49-es történész konferenciáját a már szokásos, stílusos helyszínen, a Monostori erődben.

A tanácskozást ezúttal egy másik jubileum, Görgei Artúr halálának 100. évfordulója is meghatározta. Kiss Vendel a rendezők nevében bevezetőjében elmondta: Görgei, az évfordulón túl, saját megosztó személyisége, meghatározó szerepe miatt is lett a jubileumi tanácskozás egyedüli témája. “Görgei Artúr emlékezetéről Komáromban” bővebben

A zsidó kultúra és vallásgyakorlat tárgyai a Tatabányai Múzeumban

Írta: Altdorferné Pál Gabriella  [1]

„…כל העולם כולו גשר צר מאוד –
Az egész világ egy nagyon keskeny híd… “

2018-ban a Tatabányai Múzeum a Tavaszi fesztivál alkalmából nyitotta meg a fenti címmel új időszaki kiállítását, mely a hagyományos zsidó kultúra néhány elemét kívánja bemutatni.

Egy kis történelem: A zsidóság Kárpát-medencei jelenlétére már a honfoglalást megelőző időkből vannak adataink (a római kortól), ahogy a zsidó vallás gyakorlására is a Kazár birodalomban élő, 8. századi magyarságnál. A források alapján a 9-10. századtól itt élő zsidó közösségeknek – más népekkel és vallásokkal együtt –, István király törvényeiben jogegyenlőséget biztosított. A középkorban hol üldözték, hol elfogadták jelenlétüket. Kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, ekkor alakultak ki Budán, Esztergomban, Sopronban, Tatán és Óbudán az első hitközségek. “A zsidó kultúra és vallásgyakorlat tárgyai a Tatabányai Múzeumban” bővebben

Érmek, plakettek Komáromról, Komáromból

Írta: Márku Mónika

Vámosi László, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alelnöke több évtizede gyűjti a szülővárosához, Komáromhoz kötődő érméket, plaketteket. Szisztematikus gyűjtőmunkájának célja, hogy forrásanyagot biztosítson azoknak, akik egyrészt Komárom városának történetét kutatják, másrészt azoknak is, akik szintén hozzá hasonló gyűjtőmunkát folytatnak a témában.

Komáromhoz kötődő gyűjteményének első darabjai a 19. századból valók. Korábban kiadott helytörténeti érmékről nem áll rendelkezésre semmilyen adat. Komárom abban a szerencsés helyzetben volt/van a magyar nemzet történetében, hogy számos hírességet, illetve eseményt tudhat magáénak. Mindez természetesen elősegíttette a híres komáromiak érmeken való ábrázolását is. “Érmek, plakettek Komáromról, Komáromból” bővebben

Tata Körmendi Gézát gyászolja

Írta: Szilassi Andrea  1

2015.  január 21-én, életének 86. esztendejében elhunyt Dr. Körmendi Géza nyugalmazott tanár, gimnáziumigazgató, helytörténész.

1929. június 1-én született Tatán iparos szülők gyermekeként. Édesapja úri szabó, édesanyja háztartásbeli volt. Apai ágú nagyapját a híres tatai fazekasok egyik jeles képviselőjeként tartják számon. Egyik interjújában anyai ágú nagyapját is említi, mint akitől a legtöbb tulajdonságot örökölte. “Tata Körmendi Gézát gyászolja” bővebben

Happy Birthday, Róma!

Írta: Márku Mónika

2015. április 21-én, a komáromi Klapka György Múzeumban ezzel a címmel került sor egy könyvbemutatóval összekötött kiállítás-megnyitóra. A rendezvény meghívott vendége Dr. Borhy László akadémikus volt, aki az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója. A kiállítás apropóját egy újabb rendkívüli lelet, Philippus Arabs császár brigetiói törvénytáblájának szerencsés felfedezése adta. Ezen az eseményen került sor a lelet bemutatására és az erről készült kiadvány ismertetésére. Az időpont pedig (tudatosan) egybeesett Róma megalapításának 2768. évfordulójával. “Happy Birthday, Róma!” bővebben

Rangos elismerés ifj. Gyüszi Lászlónak

Írta: Márku Mónika

A Zsidó Kultúra Európai Napja (szeptember 3.) alkalmából a Komáromi Zsidó Hitközség (Szlovákia, Komarno) 2019. szeptember 1-jén a régió zsidó közösségei érdekében kifejtett munkája elismeréseként Kehila díjban részesítette ifj. Gyüszi Lászlót, a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettesét. Ezt a díjat olyan nem zsidó személyek kapják 2006 óta, akik sokat tesznek/tettek a régióban a felekezetek közötti párbeszéd elősegítéséért és a holokauszt kutatásáért. “Rangos elismerés ifj. Gyüszi Lászlónak” bővebben

Katonahőseink elfeledve? – könyvismertető

Írta: Dr. Horváth Géza

 A helytörténészek, történészek között szép számmal találhatók megszállott, fanatikus kutatók, témájukat „100%-nál is mélyebben ismerők”, akik hosszú évek munkájával mondanak érdemlegeset választott területükről. Olyanok már kevesebben akadnak, akik az írott források teljes hiányában állnak neki egy-egy terület kutatásának, feltárásának. Az ilyen óriási kihívást vállalók közé tartozik B. Stenge Csaba is. A repülés és a pilóták iránti tisztelete inspirálta a szerzőt arra, hogy történelmi emlékezetünk eme fehér foltját eltüntesse. “Katonahőseink elfeledve? – könyvismertető” bővebben

„… majd minden elcsendesedett…” 70 évvel ezelőtt ért véget a II. világháború Dél-Komáromban

Írta: Márku Mónika

Ezzel a címmel emlékeztünk szombaton (2015. március 28-án) délután a komáromi Klapka György Múzeumban Számadó Emese múzeum igazgató és Rabi Lenke helyismereti könyvtáros előadásaival a 70 évvel ezelőtti komáromi eseményekre.

A megemlékezés első felében Számadó EmeseA holokauszt végnapjai Komáromban” címmel tartott rendhagyó tárlatvezetést a múzeum egyik kiállítótermében. Emese előadását a tavaly október 12-én nyílt holokauszt kiállítás bemutatásával, illetve az ennek kapcsán kiadott könyv ismertetésével kezdte. Mind a tárlat, mind a kiadvány a holokauszt komáromi eseményeiről, a túlélőkkel, rokonaikkal, családtagjaikkal készített interjúkból, illetve visszaemlékezésekből áll. Korabeli és mostani fotókkal, dokumentumokkal kiegészítve. Tavaly a holokauszt emlékév kapcsán megnyílt kiállítás és a hozzá tartozó kiadvány az „Ezt a hazát tehát elvesztettem” címet viseli. Ezt a mottót Emese Zsolt Béla: Kilenc koffer című munkájából kölcsönözte. Megtudtuk tőle azt is, hogy miért éppen október 17-én nyílt meg ez a tárlat. Ennek oka, hogy Alapy Gáspárnak, Komárom egykori és legendás polgármesterének állítanak ezzel emléket, akit a nyilasok ezen a napon tartóztattak le 1944-ben. Először a Monostori erődbe vitték, majd a Csillag erődbe került, ahonnan Dachauba deportálták december 21-én. Itt halt meg 1945. február 5-én. Elfogását főként személyes bosszú eredményezte. “„… majd minden elcsendesedett…” 70 évvel ezelőtt ért véget a II. világháború Dél-Komáromban” bővebben

Évkönyvbemutató a JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában

Írta: Márku Mónika

Az Ünnepi Könyvhét keretében, 2019. június 12-én került sor a József Attila Megyei és Városi Könyvtár Évkönyve 2018 című kiadvány bemutatójára a JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában. A rendezvény házigazdái dr. Horváth Géza szerző ─ szerkesztő és Takács Anna olvasószerkesztők voltak. A bemutatón megjelenteket ifj. Gyüszi László igazgatóhelyettes köszöntötte, majd egy perces néma felállással emlékeztünk meg a tavaly tragikus balesetben elhunyt kolléganőnkről, Bartók Gertrúdról és családjáról. A megemlékezést követően dr. Horváth Géza rövid felvezetője után az évkönyv jelen lévő szerzői ismertették tanulmányaikat, megírásuk motivációját, keletkezésük történetét néhány percben.

Kiemelt kép: Mikolasek Zsófia, dr. Horváth Géza, Takács Anna. Fotó: Török Csaba “Évkönyvbemutató a JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában” bővebben

Famatuzsálemek a Vértes északi előterében – könyvbemutató

Írta: Márku Mónika

A JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában az Ünnepi Könyvhét keretében június 14-én délután Riezing Norbert: Famatuzsálemek a Vértes északi előterében című könyvbemutatóját hallgattuk meg. A csekély létszám ellenére egy nagyon érdekes előadásnak lehettünk szem- és fültanúi. Nász János kollégánk felvezetését követően a szerző művének keletkezéséről mesélt. Megtudtuk, hogy Norbert várgesztesi révén már gyermekkorától a természet közelségében él(t), már kisgyermekként elvarázsolták a hatalmas fák, az erdő miliője. Innen eredeztethető, hogy felnőve erdőmérnöknek tanult, s gyermeki rajongása az erdők, fák iránt továbbra is megmaradt, csak tudományosabb szintre lépett. Bemutatott könyvét közel kilenc évig írta, GPS pontossággal meghatározva a benne szereplő fák lelőhelyét. “Famatuzsálemek a Vértes északi előterében – könyvbemutató” bővebben

Jégbe fagyott sikoly – könyvismertető

Írta: Márku Mónika

A szovjetek által elhurcolt és 1945 januárjában Dunaszentmiklós közelében meggyilkolt polgári áldozatok emlékezete

A könyv szerzői: Dr. Schmidtmayer Richárd régész, történész, a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Nemes János, a Tatai Televízió nyugalmazott műszaki vezetője, a Szomódi Helytörténeti Egyesület elnöke. A kiadvány Tata Város Önkormányzata gondozásában jelent meg 2019. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Előszavában Michl József Tata polgármestere írta le, hogy mennyire más az, amikor bármilyen katasztrófát – legyen az polgárháború, világháború, forradalom, szabadságharc, diktatúra, deportálás vagy kitelepítés – élőszóban túlélőktől, szemtanúktól hallani, mint a (történelem) könyvek lapjain olvasni. “Jégbe fagyott sikoly – könyvismertető” bővebben

Minőség, hűség, teljesítmény – Emlékezés Kovács Lajosra

Írta: Dankó József [1]

Nem véletlenül fordult a figyelme a magyar pedagógiát Apáczai és Comenius nyomán újra sorskérdésként kezelő Zsolnai József életműve felé. A nevelésügyet a „tudomány egészében” értelmezni kívánó Zsolnai programját akkor kezdte bevezetni iskolájában, amikor már túl volt az esztergomi táborsorozaton, amelynek során gyerekekkel feldolgozta és megjelentette Esztergom szinte teljes történetét. Akkor már többkötetes, neves íróként megjelent egy gyerekekkel készített interjúja az egyik Zsolnai-féle tankönyvben. Vezetése alatt került a tantervbe a Zrínyi iskolában a „gyakorlatközeli pedagógia” programja, és annak egyik fontos eleme a „Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája”. Irányításával és mentori példájával az ország egyik legsikeresebb iskolájává vált a dorogi a tudománypedagógia minőségi művelése terén. Kovács Lajos pedig egyértelműen a mozgalom legtöbb sikert felmutatni tudó tagja lett. Ez volt pedagógiai munkásságának Zsolnaival egybecsengő lényege: sikeres tehetség-kiválasztás, és valódi teljesítményre ösztönzés, élethosszig tartó készségek, kompetenciák fejlesztése. Az egyik ÉKP-s értekezlet szünetében átadta az általa szerkesztett egyik kötetét a „Dorogi értékek nyomában” című csak gyerekírásokat tartalmazó kötetét. Zsolnai így köszönte meg: „Tudod, könyvállványomon minden ÉKP-s iskolának van egy polca. A tietek a leghosszabb.”  “Minőség, hűség, teljesítmény – Emlékezés Kovács Lajosra” bővebben

A magyar-török kulturális kapcsolatokról a tatai Patara kapcsán

Írta: Bartók Gertud

Az oszmán hódítás korszakát idéző hagyományőrzés az 1990-es évek közepén kezdődött Magyarországon Egerben és más olyan várakban, amelyek a török hódítók elleni sikerek helyszínei voltak. Így a nemzeti büszkeség jegyében csak magyar viseletben parádéztak a lelkes fiatalok. Az idő múlásával azonban nemcsak a viseletek lettek egyre díszesebbek és korhűbbek, hanem a csatajelenetek is. Ágyúk, puskák dörögtek, és mind többen éreztük úgy, hogy nem elég, ha a magyar hajdú kicseréli a fejfedőjét török turbánra vagy janicsár-kecsére. Az igazi török pasák mellé igazi török katonáknak kell állnia. Hiába hasonlítanak a viseletek egymásra, mégsem ugyanazok. Megkezdődött a kutatás, a csapatok történész tagjai, hivatásosok és műkedvelők egyaránt hatalmas energiával vetették bele magukat az oszmán viseletek, használati tárgyak, fegyverek világába. Néhány éve pedig megjelentek azok a csapatok is, amelyek csak az oszmán világot mutatják be. “A magyar-török kulturális kapcsolatokról a tatai Patara kapcsán” bővebben

Születésnap a skanzenben

Írta: Dr. Horváth Géza

 2017. június 2-án az „öreg 15-ös akna” megnyitásának 75. évfordulója alkalmából emlékülést szervezett a Tatabányai Múzeum az egykori üzemből lett Szabadtéri Bányászati Múzeum (Skanzen) központi épületébe. Altdorferné Pál Gabriella, az intézmény igazgatója köszöntötte a jelenlévő muzeológusokat, kulturális dolgozókat, illetve a bányász szakma képviselőit és más érdeklődőket. Turainé John Katalin alpolgármester saját skanzenbeli élményeiről beszélt. Kiemelte, fontosnak tarja az ilyen kiállítóhelyeket, mert bennük saját múltunk tárgyi emlékei köszönnek vissza.

Kiemelt kép: Szabadtéri Bányászati Skanzen, Tatabánya. Fotó: Tóth Enikő “Születésnap a skanzenben” bővebben

Dr. Csiffáry Nándor emlékére

Írta: Dankó József [1]

Vannak az életben nagyon nehéz pillanatok. Nagyon nehéz végső búcsút venni volt tanárunktól. Nagyon nehéz búcsúzni közösségteremtő vezetőnktől. Nagyon nehéz elengedni végleg jó barátunkat. Nagyon nehéz elbúcsúzni számunkra szép és fontos életművet alkotó társunktól. Még nehezebb, ha akitől búcsúzunk, egy személyben jelentette mindezt. Dr. Csiffáry Nándor ilyen személyiség volt.

Dr. Csiffáry Nándor

“Dr. Csiffáry Nándor emlékére” bővebben