A József Attila Megyei és Városi Könyvtár Trianon témájú könyveinek bibliográfiája

Összeállította: Márku Mónika

1.

943.9

P 91

  PRITZ Pál: 100 év : a trianoni Magyarország képes története. – [Budapest] : Kossuth, cop. 2020. – 301 p. : ill., részben színes, részben térk. ; 30 cm ISBN 978-963-09-9805-5

2.

943.9

B 28

  BÁNHEGYI Ferenc: A három Trianon : az első Trianon, 1920. június 4., a második Trianon, 1947. február 10., a harmadik Trianon, 2020? : a magyar nép zivataros évszázada, 1920-2020 – [Budapest] : Unicus Műhely, 2019. – 195 p. : ill. ; 24 cm ISBN 978-615-5084-66-9

3.

943.9

M 14

  A MAGYAR békeküldöttség naplója : Neuilly, Versailles, Budapest, 1920 / vál., az idegen nyelvű szövegeket ford., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Zeidler Miklós. – Budapest : MTA BTK Törttud. Int., 2017 ([Budapest] : Prime Rate Kft). – 311 p. : ill. ; 26 cm ISBN 978-963-416-072-4

“A József Attila Megyei és Városi Könyvtár Trianon témájú könyveinek bibliográfiája” bővebben

Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.

Írta: Márku Mónika

1920. június 4. Franciaország, Versailles, Kis Trianon palota.  Fekete péntek. Gyásznap. Az elveszített első világháborút követően a magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést.  Ezzel az akkori Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy 2/3-át. Azóta nincs olyan magyar ember, nem nőtt fel olyan generáció, mely ne emlékezne meg erről a tragédiáról. 100 éve már, hogy nemzetünk bűnhődik, s viseli ezt a súlyos (lelki) terhet. A sebek bár lehet hogy azóta begyógyultak, de a hegek örökké megmaradnak.

2010. óta Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezünk meg az eseményekről határainkon innen és túl. Az idén immár századszor elevenedik meg múltunk fekete foltja, nemzetünk gyásznapja. Az évfordulóról megyénk települései is méltóképpen megemlékeztek. Harangok zúgtak, gyertyák és fáklyák égtek, emlékművek készültek. “Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.” bővebben

Motil László (1933-2020)

Írta: Márku Mónika

Szűkebb hazánk május 16-án pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Életének 87. évében elhunyt Motil László helytörténész, Tardos díszpolgára. Laci bácsi 1933. május 27-én született Tardoson szegény családban. Szinte egész életét a faluban töltötte. Általános iskolai tanulmányait követően a tatai Eötvös József Gimnázium diákja lett. Családi okok miatt azonban másfél év után ott kellett hagynia a tatai iskolát, s 1952-től Győrben tanult géplakatos szakmát. A kötelező katonai szolgálat után 1957-től 1986-ig szakmájában dolgozott. Munka mellett elvégezte az esztergomi Hell József Bányagép és Villamossági Szakközépiskola technikus képzését. Egészségügyi okokból 1986-ban lenyugdíjazták. Ekkortól kezdett foglalkozni szülőfalujának helytörténeti kutatásával. Érdeklődési köre igen sokrétű volt. Publikált sporttörténeti, bányatörténeti, településtörténeti és önéletrajzi munkákat is. Életével, munkásságával örök nyomott hagyott maga után, mely sohasem merül feledésbe. “Motil László (1933-2020)” bővebben

Első világháborús és régi erdélyi fotók gyűjteménye az OSZK honlapján

A trianoni békeszerződés 100 éves évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár egy különleges fényképgyűjteményt tett közzé honlapján. A kollekció bemutatására álljon itt a könyvtár saját tájékoztatója:

„Fotótér” néven új tartalomszolgáltatást indít az Országos Széchényi Könyvtár 2020. június 4-én. Az első két gyűjtemény, amelyet a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából közzéteszünk, összesen tízezer képből áll, és az első világháború, valamint a Trianon utáni Erdély fotográfiáit tartalmazza. Az adatbázis a könyvtár fejlesztésében, az Országos Könyvtári Platform projekt keretében készült el. A képek a nemzeti bibliotéka közel hatszázezer dokumentumot őrző Fényképtárából származnak. Arra törekszünk, hogy minden gyűjteményrész legizgalmasabb, legjobb képeinek reprezentatív válogatását szolgáltassuk, és támpontokat adjunk a további kereséshez. Egyes különleges, forrásértékű gyűjteményrészeinket teljes körűen digitalizáljuk. Ilyen az első világháborús kollekció és a Szabó Dénes (1907–1982) képeiből készült erdélyi galéria is. “Első világháborús és régi erdélyi fotók gyűjteménye az OSZK honlapján” bővebben

Online adatbázis készült az 1869-es népszámlálás Tatai járás területére vonatkozó felvételi íveiről

Írta: Stegmayer Máté  ¹


A tatai Kuny Domokos Múzeum 2020. május 18-án, a múzeumi világnap és az internet világnapja keretében mutatta be új online adatbázisát, mely az 1869-es népszámlálás rendkívül gazdag adatait teszi elérhetővé a Tatai járás területére vonatkozóan. A sajtótájékoztatóra a Német Nemzetiségi Múzeumban került sor Rigó Balázs alpolgármester, dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Stegmayer Máté segédmuzeológus részvételével. “Online adatbázis készült az 1869-es népszámlálás Tatai járás területére vonatkozó felvételi íveiről” bővebben

Szűcs József holokauszt-kutatásainak eredményei

A könyvismertetőt írta: Gyüszi László

Szűcs József: Hűlt helyek – egy valaha volt zsidó közösség nyomában. Komárom, 2018. Magánkiadás;

Követ kőre. Kocs valaha volt zsidó közösségének nyomában.
Kocs, 2019. Kocs Község Önkormányzata 


Néhány héttel korábban Simonik Péter: Számlálatlanul. Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945) című munkájának ismertetésében jeleztem, hogy folynak más településeken igen komoly felkészülést, elhivatottságot igénylő kutatások, munkák is. Egész pontosan így fogalmaztam akkor: „A holokausztról évek óta tartó megemlékezések felhívták ugyan minden településen az izraelita felekezetű emberek tragikus sorsára a figyelmet, de átfogó munkák, mint jelen esetben is, még nem nagyon születtek. Van a megyében egy lelkes kutató(csoport), aki/akik már elkezdték egy-egy település zsidó lakossága történetének kutatását, feldolgozását. Pl. Mocsa, Kocs.” “Szűcs József holokauszt-kutatásainak eredményei” bővebben

“MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948

Írta: Márku Mónika. Megjelent a Kemlib 2014 márciusi számában. Kiemelt kép:  Csehszlovákiai magyarok az anyaország felé jövet. Forrás: Fortepan


A komáromi Kecskés László Társaság legutóbb megjelent kötete (összeállította és szerkesztette: Rabi Lenke) szöveggyűjteményes formában dolgozza fel a felvidéki magyarság 1945 és 1948 között lezajlott kitelepítését, deportálását. A most megjelent munka elsősorban a helyi középiskolás fiataloknak szól az esemény megismerése, megértése céljából. Ezt szolgálja szöveggyűjteményes jellege is. ““MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948” bővebben

Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2] “Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról” bővebben

Holokauszt megemlékezések megyénkben

Írta: dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib című lap 2014. 5-6. számában


A holokauszt 70. évfordulója tiszteletére számos megemlékezés, emlékeztetés zajlott országszerte. Ezek sorába illeszkedett az a tatabányai kapcsolatépítő, ismeretátadó rendezvény is, melyet a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület szervezett a KPVDSZ Művelődési Házba.

Megnyitójában Kancz Csaba alpolgármester elmondta, hogy a magyarság története és benne a tatabányai helytörténet sem képzelhető el a zsidóság nélkül. A zsidóságnak a modernizációban játszott szerepét is meg kell ismernünk. Szembe kell néznünk közös történelmünkkel, tragédiánkkal. Soha többé! Az emlékezet és kibeszélés erősítse a jövőbe vetett együttműködés reményét, – hangsúlyozta. “Holokauszt megemlékezések megyénkben” bővebben

Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása

Írta: Dr. Horváth Géza

Ezzel a címmel jelentetett meg népszerűsítő füzetet a Naszályi Tanulóifjúságért Alapítvány, több támogató segítségével. E kis terjedelmű, de annál jelentősebb tartalommal bíró munka az Angyalffy Gyakorlati Agrártudomány Képzési Program és Tanulmányi Versenyen induló, és idén már a 26. Angyalffy Hét keretében zajló megmérettetésben részt vevő diákoknak készült. De nem csak nekik, a megyéből idén 111 dolgozatot készített felső tagozatos diák számára íródott.

Naszály nagy szülötte, a jeles agrárelméleti szakíró és tanár, Angyalffy Mátyás András (1776-1839), emlékét ezzel tágabb körben is ápolja az 1988 óta nevét viselő, idén 57 éves általános iskola. “Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása” bővebben