Beküldve:

Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása

Írta: Dr. Horváth Géza

Ezzel a címmel jelentetett meg népszerűsítő füzetet a Naszályi Tanulóifjúságért Alapítvány, több támogató segítségével. E kis terjedelmű, de annál jelentősebb tartalommal bíró munka az Angyalffy Gyakorlati Agrártudomány Képzési Program és Tanulmányi Versenyen induló, és idén már a 26. Angyalffy Hét keretében zajló megmérettetésben részt vevő diákoknak készült. De nem csak nekik, a megyéből idén 111 dolgozatot készített felső tagozatos diák számára íródott.

Naszály nagy szülötte, a jeles agrárelméleti szakíró és tanár, Angyalffy Mátyás András (1776-1839), emlékét ezzel tágabb körben is ápolja az 1988 óta nevét viselő, idén 57 éves általános iskola. “Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása” bővebben

Beküldve:

Emlékezés Padányi Lajosra (1939-2014)

Kiemelt kép: Padányi Lajos

Írta: Dr. Horváth Géza

Lajossal szakmailag kerültem kapcsolatba, amikor az 1996. és 2000. évi évfordulók kapcsán összefoglaló tanulmányt készítettem a megyében, ebben az időszakban megjelent helytörténeti-honismereti munkákról. Így olvastam el „hivatalból” Nyergesújfalu monográfiáját is, amit az említett könyvek között apróbb szerkezeti kifogásolni valóim ellenére is az egyik legjobbnak találtam. Személyesen ezt az értékelést követően ismerkedtünk meg. A Lábatlani-nyergesi helytörténeti kerekasztal egyik találkozója alkalmával. precíz, nagy tudású kollégát ismertem meg benne, aki tanári módon magyarázott és világított meg helyi eseményeket, történéseket. Megszállottként  kereste és gyűjtötte  az emlékeket, amit tovább adhatott, bízva abban, hogy másoknak is örömet szerez vele. Lajos ilyen – megdöbbentő leírni – volt. “Emlékezés Padányi Lajosra (1939-2014)” bővebben

Beküldve:

Egy tatai Eszterházy gróf szerepe az 1848-1849-es forradalom- és szabadságharc idején a nemzetőrség megszervezésében

Írta: ifj. Gyüszi László. Kiemelt kép: a felújított tatai Esterházy kastély. A kép forrása: http://media.funiq.hu/

  1. Az előzményekről röviden

Szólnunk kell magáról a településről, Tatáról is röviden. Az 1840-es években Tata járási jogú mezőváros volt vegyes magyar-, német- és tót lakossággal. A járáshoz tartozott 23 falu és 15 puszta. A falvak közül 7 magyar, 5 német, 6 vegyes magyar-német, 5 vegyes magyar-tót (szlovák), 1 vegyes magyar – német – tót (szlovák) nemzetiségű. [ii]

A város 1848-ban három önálló közigazgatási egységből állt: Tata, Váralja és Tóváros. Mindegyiknek külön képviselőtestülete volt. A legnagyobb kiterjedésű Tata határa 11.900 hold, és itt 217 telkes jobbágycsalád, 278 házas, és 117 házatlan zsellércsalád élt. Váralja lakói 850 holdon túlnyomóan földesúri telken gazdálkodtak és szolgálati tartozásaikat pénzzel váltották meg. A tóvárosiak többségükben kézművesek voltak. Itt 2.540 holdnyi határon 433 úrbéri haszonbérlő házas zsellér és 70 házatlan cselédcsalád osztozott. [iii] “Egy tatai Eszterházy gróf szerepe az 1848-1849-es forradalom- és szabadságharc idején a nemzetőrség megszervezésében” bővebben

Beküldve:

Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból

A könyvajánlót írta: dr. Horváth Géza. 

Szerző:  Kiss Vendel. Tata: Kuny Domokos Múzeum, 1998.

https://mek.oszk.hu/09500/09544/09544.pdf

A tatai várkastély 1526-ig a magyar királyok vadászkastélya volt, nem játszott jelentős katonai szerepet. Először a mohácsi csata utáni időszakban került erre sor.

Szapolyai János Habsburg Ferdinánd közötti csatározásokban kapott taktikai szerepet. Kettejük felváltva birtokolták, majd rövid ideig I. Szulejmán kezén is volt. Buda 1541. évi eleste után- a kastély helyzete megváltozott. Az ország három részre szakadásával kialakult végvári rendszer eleme lett: mind Győr, mind Bécs védvonalához tartozott. “Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból” bővebben

Beküldve:

Hol sírjaik domborulnak – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén

A könyvajánlót írta: dr. Horváth Géza.

A kötetet összeállította: Görföl Jenő, Kovács László. Dunaszerdahely: Nap Kiadó,  2003.

https://mek.oszk.hu/03300/03330/03330.pdf

Én magam reformkori témából írtam szakdolgozatomat, és a néhai Katona Tamás 1848-as szemináriumára jártam az Eötvös Kollégiumban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagyszerű másfél évének történetét a fenti összefüggésben átgondolni, alkalmat teremt ismereteink felfrissítésére. Március 15-e kapcsán ajánlom minden határon inneni és túli emlékező számára.

Ebben a könyvben a mai Szlovákia területén található emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoztak a szerzők. “Hol sírjaik domborulnak – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén” bővebben

Beküldve:

Könyvajánló: Bottyán János és Kecskemét

Írta: dr. Horváth Géza. 

Szerző: Dr. Jósa Iván. Kecskemét, Magánkiadás, 2007. A digitális verzió elérhető az oldal alján a linkről

Komárom megye és Kecskemét kapcsolata érdekes lehet az előbbit kutatók számára is. Csak egy másik érintkezési pontot említek, ami az irodalom, és talán a jogtörténészek területe. A komáromi származású nagy író, Jókai Mór folytatott jogi tanulmányokat 1842-44 között Kecskeméten. Erről így írt: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte.”[1] Ez akkor is igaz, ha nem sokkal ezután felhagyott az ügyvédkedéssel. “Könyvajánló: Bottyán János és Kecskemét” bővebben

Beküldve:

Helytörténeti séta Bánhida erőműi lakótelepén

Írta: Nagyné Sári Aliz Imola

2020. március 7-én, reggel 10 órakor vette kezdetét az idei év első helytörténeti sétája a Bánhidai Erőmű lakótelepén, melyet a Tatabányai Múzeum Baráti Köre szerevezett. A könnyed sétára előzetesen lehetett regisztrálni e-mailben Izsák Zoltánnál, vagy személyesen a Tatabányai Múzeum információs pultjánál.

A meglehetősen szép számban összegyűlt tömeghez az égiek is kegyesek voltak, hiszen verőfényes napsütésben tehettük meg ezt a mindössze két órás sétát. A csapatot Izsák Zoltán fogta össze és terelgette a helyes irányba; a lakótelep történeti hátterével pedig Dallos István fotóművész ismertetett meg minket. Az összegyűltek között jó pár „telepi” lakos is részt vett, és tiszteletét tette Szücsné Posztovics Ilona polgármester asszony, továbbá a terület helyi képviselője, Lusztig Péter is. “Helytörténeti séta Bánhida erőműi lakótelepén” bővebben

Beküldve:

Könyvajánló: Számlálatlanul – Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945)

Írta:  ifj. Gyüszi László.

Szerző:  Simonik Péter. Tatabánya: Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület, 2020.

Simonik Péter egy újabb nagy és alapos kutatáson alapuló munkával jelentkezik. De nézzük csak, milyen közvetlen előzményei voltak ennek a most készülő kötetnek.

2017-ben jelent meg a Szénporos emlékkavicsok (Tatabánya, Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület, 2017.) című monográfiája, amelyben a szerző a helyi zsidó közösség történetét dolgozta fel. Ez a kiadvány elsősorban átfogó képet kívánt nyújtani az elődközségek területén élt zsidóság gazdasági, társadalmi és politikai életben betöltött szerepéről, ugyanakkor elsőként adta közre az innen elhurcolt és munkaszolgálatban, vagy koncentrációs táborokban elpusztított személyek névsorát. Ez utóbbi, közel háromszáz személy születési és halálozási adatait összefoglaló táblázat is felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire keveset tudunk a vészkorszakban meggyilkolt zsidó felekezetű szomszédok, ismerősök, munkatársak, barátok és osztálytársak életéről.

“Könyvajánló: Számlálatlanul – Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945)” bővebben

Beküldve:

Turizmus anno …

Írta: ifj. Gyüszi László. Kiemelt kép: Budapest, 1967.: Szentháromság utca a Budai várban. Fortepan/Lencse Zoltán adományozó

Kedves Olvasó! Tegyük a kezünket a szívünkre… Akkor, amikor Tatabányáról szóló cikket, tanulmányt olvasunk, nem biztos, hogy azonnal a turizmus, az idegenforgalom és az ezzel kapcsolatos dolgok jutnak eszünkbe. Pedig a város Komárom-Esztergom megye közigazgatási központja, megyei jogú város és szűkebb környéke azért bővelkedik látnivalókban. Hallani is időnként, hogy a szomszéd város/városok „elszipkázzák” az idelátogatókat.

De volt ez másképp is az 1930-as években is, hiszen a Budapestről induló ún. kirándulóvonatok egyik célja volt az akkor még nem egységes szerkezetű „Tatabánya”, bár a kis füzet címe ez… De csak alaposan megismerve a kiadványt látjuk, hogy csak a régi telepről, a bányákról és a kiszolgáló, valamint melléküzemekről szól. “Turizmus anno …” bővebben

Beküldve:

Történelmi sétával emlékeztünk 1848/49-re

Írta: Dr. Horváth Géza. Fotók: Schuck Mária

A Laskai Osvát antikvárium évek óta szervez a legkülönbözőbb, elsősorban esztergomi helytörténeti témákhoz kapcsolódó témákban könyvbemutatókat, előadásokat, kirándulásokat. A lokálpatriótákat 2008 óta megjelenő helytörténeti könyveikkel várják az antikváriumban. Rendszeresen szerveznek ugyanitt, nonprofit módon, ingyen látogatható könyvbemutatókat is. 2014 óta a Szent Adalbert Központban helytörténeti előadásokon, „Esztergom és környéke kincsei” címmel ingyenesen látogatható programokon vehetnek részt az érdeklődők. “Történelmi sétával emlékeztünk 1848/49-re” bővebben