Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2]

Megvolt tehát a felismerés, milyen úton, milyen koncepció mentén induljanak el dr. Fülöp Éva Mária és Fatuska János múzeumigazgatók, ifjabb Gyüszi László akkori helyi könyvtárigazgató-, helytörténész és munkatársai. Ma már láthatjuk, jó feleletet adtak arra a kérdésre, aminek megválaszolása a lokális-, tatai történelem, helytörténet komplex feldolgozását szolgálja.

Terveik mögé „odaállt” a városi önkormányzat kiemelkedően közhasznú jogállású Tatai Mecénás Közalapítványa, – amely – ókori névadójának ez irányú munkásságához méltó módon – támogatta a tematikus konferenciák megrendezését, ezek előadásainak kötetekbe rendezett megjelentetését. Az alapítvány kuratóriumában Fülöp Éva elnökként, ifj. Gyüszi László tagként dolgozott.

A sorozat első kötete

Mivel is indulhatott volna mással a sorozat, krónikaírás (annales), mint „vitézi tettel”: a Tata történetének első aranykora után következett 16. századi hadtörténelem országos és helyi vonatkozásainak megvitatásával, az akkori végváriak tettei előtti tisztelgéssel? Tata helye és szerepe a végvári rendszerben, fegyverzet és haditechnika a 15 éves háborúban, ostromok és csaták képi-művészettörténeti ábrázolásai, a kor jelentősebb hadvezéreinek vitézi kultusza képezte e kötet tematikáját. [3] E művet-, mint ismeretes, megjelenését követően egyetemi segéd-könyvként, kötelező irodalomként is használják. Nem tudományos-, de a város szempontjából fontos-, hagyományt teremtő hozadéka e tanácskozásnak és a kötetnek, hogy az idén már 7. alkalommal rendezik meg a „Tatai Patara Török Kori Történelmi Fesztivál” című látványos-, az idegenforgalmi kínálatot bővítő több napos hadijátékot. Mindez s a kötet idegenelvű rezüméi valamelyest segíthetnek abban, hogy nagyobb gondot fordítsunk történelmünk nemzetközi jelenlétére. [4]

Második kötet

A sorozat második kötete [5] Tata „második aranykorához” kapcsolódott. A mezőváros, mint uradalmi központ cím köré szervezett előadások között sok nem helyi vonatkozásút találunk. A könyv ezen írásai (Visegrád, Pápa, Csurgó, Zalaegerszeg, Szombathely, esetében várostörténeti-, míg a bihari magánbirtok –illetve az egri érseki és káptalani birtokok uradalomtörténeti szempontból egészítik ki, árnyalják a szűken vett helyi témákat. A várostörténet szaktudományt megtermékenyítő hatására is példa, tematikai egybeesés, hogy a sorozat nemrégiben megjelent utolsó-, 7. kötete birtoklás-és gazdaságtörténeti blokkot tartalmaz. [6] Ez a fejezet a magyarországi nagybirtok történeti fejlődésről szól, bemutatja a Tata-gesztesi uradalom,- melynek központja volt Tata – megszervezését, az Esterházyak telepítéspolitikáját a család valamennyi dunántúli domíniumában.

A sorrendben harmadik kötet Tata és környéke újabb leleteinek elemzését adja -, régészeti eredményeket mutat fel az őskőkortól a római korig. [7] A táj minden korban kiválóan alkalmas élőhely volt az ember megélhetéséhez, – minden geológiai-embertani- régészeti-történelmi változásai itt hagyták nyomukat, átformálták a környék természeti-kulturális viszonyait. Mindez igazolja a történeti táj védelmének igényét.

Harmadik kötet

Tata-Porhanyóbánya középső kőkori telep lelőhelyének anyagával három tanulmány is foglalkozik. Magáról a telepről, az előkerült kőszerszámok vizsgálatáról szóló tanulmányokat az 1995-98 között elvégzett régészeti feltárásokhoz kapcsolódó földtani és őslénytani megállapítások gazdagítják. Egy-egy tanulmány foglalkozik késő bronz-és késő vaskori lelet együttesek elemzésével, amit egy római falfestmény rekonstrukciójának- illetve ugyan e korból származó freskós szoba mennyezete restaurálásának leírása egészít ki. I. kötet jelzés szerepel a sorozat címében, amiből arra következtethetünk, hogy további publikációkra számíthatunk Tata korai időszakainak kutatói-, helyi és más régészek tollából.

A tatai krónikák- inkább ezt használnánk az évkönyvek helyett-, mivel a periodicitás az éves megjelenést nem követi– 4. kötete a legújabb-kori várossá nyilvánítás 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéshez kapcsolódóan látott napvilágot. [8]

Negyedik kötet

Tata római-és középkori topográfiájára vonatkozó új adatok ismertetésétől a „vizek várossá”-ban az idegenforgalom szerepét és jelentőségét, mint település-szervező erőt két évszázad vonatkozásában taglaló munkáig változatos témákat ölel fel e tanulmány-gyűjtemény. Tatát már az érett középkorban a királyi jelenlét miatt civitasként (királyi város) említik a források, később mezővárosként élte mindennapjait történelme folyamán. Így nem meglepő, ha több közigazgatás-történetiírást is találunk a kötetben, – a várossá válás történelmi útját bemutató alapkoncepció jegyében. ”Arx-oppidum-civitas”.. A másik gondolat: a történeti táji és emberi kultúra értékeinek együtt látása, bemutatása: melyre példa lehet a tatai angolkert, mint műemléki védettség alatt álló terület -, tájba illő helyi jellegzetesség értékinek ismertetése.

Mindezek után nem meglepő-, ha a Tata és környéke történetét tematikus egységekben feldolgozó következő kötetet a történeti ökológia kérdéseinek szentelték szerkesztői. [9] „A társadalomtudományok a történeti ökológiában a természeti környezet és a társadalom egymásra hatását kutatják… az embert az ökoszisztéma résznek tekintik. …A különböző szakterületek közötti interdiszciplináris együttműködés az elmúlt évtizedekben új tudományos megállapításokat eredményezett. A mind kiterjedtebben alkalmazott természettudományi… vizsgálatok növelték az információk számát, megkönnyítették a történészek számára az egykori kultúrák életmódjának tisztázását, lehetőséget biztosítottak a település környezetének rekonstrukciójára.” [10] Kutak, vízellátás, halászat, időjárási jelenségek történeti vonatkozásai mellett két jelenkorra vonatkozó munka, a gerecsei történeti ökológiai program és Tata madártani jelentőségének áttekintése kapott helyet a gyűjteményben. Ez utóbbi méltán nevezhető nemzetközinek. Megjelentetését többek között a Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület is támogatta, ami a sorozat 1. köteténél említett turisztikai kapcsolatot erősíti. Örvendetes, hogy a krónikák egyre szélesebb városi-és azon túli támogatások révén eddig a Mecénás Kulturális Közalapítvány kiadásban jelentek meg.

Ötödik kötet

A sorrendben következő kötetet kiadóként már a városi önkormányzat és a megyei múzeumi igazgatóság jegyzi. Ezen összeállítás a sorozatnyitó kötethez hasonlóan a 16. századba, annak is az elejére kalauzolja el olvasóit. [11]

„Kevés, az 1510-es országgyűléshez mérhető horderejű esemény fordul elő egy kisváros történetében, ezért a fél évezredes évforduló méltán került a helyi közfigyelem középpontjába.” Ezzel együtt összesen négy tanulmányból áll a munka. Az 1510. évi országgyűlésekkel, a tatai országgyűlés külpolitikai-diplomáciai hátterével, a Jagelló-kori várral és uraival. Ekkoriban került Tata európai látókörbe, mivel európai horderejű kérdésben kellett az ország akkori urainak dönteni, ami másfél évi huzavona után 1510 július 5.-én sikerült is. Magyarország üdvözli a török elleni hadjárat tervét, csatlakozik a török ellenes cambrai-i ligához Dalmácia visszahódításáért. „A magyar királyi udvar két és fél hónapot töltött Tatán, a diplomáciai események helyi vonatkozásai mégsem ismertek. … a tatai országgyűlési ülésszak szerves része volt egy olyan nemzetközi politikai összefüggésrendszernek, amelyben a magyar állam egyenrangú félként szerepelt.” [12]

A részletes eseménytörténet után megtudhatjuk, hogy a vár II. Ulászló kedvelt vadászkastélya, pihenőhelye volt. Komoly építkezéseket folytatott itt, amit – második virágkornak nevez Neumann Tibor. [13] Ezt erősíti, hogy ekkoriban, 1498-1526 között a király bizalmasai a Hont-Pázmány nembeli Korlátköviek voltak Tata várnagyai. (Címer faragványuk a helyi múzeumban látható) Egyikük, Péter, a középkori magyar állam és ”nemzeti nagylétünk nagy temetőjé”-nél, a mohácsi síkon esett el.

Hatodik kötet

A Jagelló korszak első fele nem hanyatlás volt Tata történetében. E megállapítást erősíti Buzási Gergely régészeti-, építészet történeti tanulmánya, melyben a vár építését Zsigmond királytól 1510-ig tárgyalja. Az írás gazdagon illusztrált, ami által a szó szoros értelmében is impozáns-, rekonstruált kép bontakozik ki a késő középkori tatai vár reneszánsz stílusú épület-együtteséről. [14] Mivel a mezőváros akkori életéről, mindennapjairól semmit sem tudunk, ez a „kevés helyi vonatkozás” a legismertebb és legfontosabb momentum a követjárás és nemzetközi diplomáciai történések gyorsan múló jelentőségű napi eseményeinek hátterében. A Mohács előtti pompát és csillogást jelképezi a pápai ajándék: díszföveg és díszkard–utóbbi a kötet címlapján – az V Károly császár által a kereszténység hősének nevezett II. Lajos elődjének.

A sorrendben 7. kötet egy tíz éves időszak alatt megvalósult – előbbivel párhuzamos – előadás- sorozat anyagát tartalmazza. Ezek az 1998-2007 között megrendezett történettudományi felolvasó ülések, előadások, a város kiemelt kulturális rendezvényeihez kapcsolódtak. Középpontjukban a nemcsak Tata és az ország-, de Európa történetében is jelentős szerepet játszott Esterházy család különböző ágaihoz tartozó arisztokraták pályafutása állt. [15] Nem korlátozódtak csak a tatai- grófi ág tagjaira, hanem a genealógia mellett számos más tudományterület művelőivel együtt egészében kívánták bemutatni 400 év tükrében mindazt, ami ma még tudható róluk. Mégis, az eddigi legterjedelmesebb kötet sem nyújthatja a teljes Esterházy család históriáját, – mint az több helyütt megfogalmazódott. A tágabb család tagjai katonai-közjogi- politikai-, sőt diplomáciai életben betöltött szerepe mellett elemzésre került művészetpártoló-, mecénási működésük, a művészeti életet és tágabban a gazdasági építkezésekben részt vett mesterek foglalkoztatását is támogató ténykedésük. Utóbbira csak egyetlen-, Tatán kívüli, de közeli példa: a majki kamaldúli remeteség megalapítása, építészeti-, művészettörténeti értékei. Az egyházi pályán működők tevékenysége kapcsán elég, ha az egri püspök Esterházy Károly mecénási elveire és gyakorlatára gondolunk. -ezzel is összefüggésben.

Rokoni és gazdasági -, birtok-kapcsolataikhoz kulcs tanulmány Kaposi Zoltáné, aki az uradalmi rendszer 18.-20. századi változásai bemutatásával a gazdaságtörténeti -, uradalomtörténeti írásoknak adta meg hátterét, keretét. Ezen részterület tudományos eredményei képezik a legerősebb vonulatot, ezek a tanulmányok állnak a kötet tengelyében: Az ebbe a tematikai egységbe sorolható írások a várostörténeti ismereteinket is jelentősen gazdagítják, mert az Esterházyak uradalomszervező tevékenységének köszönhetően 1727 után kiépített birtok együttes gazdasági-igazgatási központja több mint két évszázadig Tata volt. [16] A 7.-, utolsó kötet méltó befejezése az annaleseknek, mivel az előzőekhez hasonlóan jelentős új tudományos kutatási eredmények sorát vonultatja fel. Ezzel gazdagítva a jövőben megírandó új szemléletű és új szempont-rendszerrel bővülő várostörténeti monográfia előmunkálatait, egyúttal kijelöli a további kutatások irányait.

Hetedik kötet

Mindez elmondható, ha az egyes kötetek tekintetében nem is egyenlő mértékben, a sorozat egészéről. Az annalesekben a városi-, és annak határain kívül keletkezett, de ide vonatkoztatható jelentős tudományos eredmények kerültek bemutatásra. A történettudományi – és határ-területi kutatások lényegi megállapításainak részletes elemzése, egymás mellé illesztése, összegzése jó alapot szolgáltat egy más formában, más kiadóval, a helyi múzeum keretén belül folytatódó-hagyományőrző-, a város történetét feldolgozó új sorozat koncepciójához és megjelentetéséhez. Ezáltal a folytatás, új sorozat (?) is követi és szolgálja az 1998-ban csak részben kitűzhető célt. Ami nem más, mint egy új-, részletes feldolgozásokon alapuló -, az akkori ismeretanyagot teljességében szintetizáló várostörténeti monográfia megalkotása.


Hivatkozások

[1] ··Tata története 1.- 2./·[írták Körmendi Géza et al.]·; ·Tata·:1979–240 p., 1984-·280 p.

[2] „A településtörténeti monográfia-írás kérdései” című, 2002 november 21-én Veszprémben rendezett konferencia előadásai= Acta Papensia 3: 2003 1-2.sz.1-173.p.

[3] Tata a tizenötéves háborúban: Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga Tata:, 1998: 170 p. (Annales Tataienses, 1.) Az Annales egyes kötetei előtti konferenciák előadás-sorozat 1997-ben indult, a Patara révén ismertté vált ostrom 400. évfordulója tiszteletére.

[4] U. ott. v. ö. R. Várkonyi Ágnes nyitó előadása

[5] A mezőváros, mint uradalmi központ: Tatán, 1998. október 15-én megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga /Tata :, 2001 254 p. (Annales Tataienses 2.)

[6] Griff karddal és rózsával : az Esterházy család története : tudományos Előadás-sorozat az Esterházy család történetéről: Tata, 1998-2007 Tata, 2014 346 p. (Annales Tataienses, 7.)

[7] ··Régészeti adatok Tata történetéhez. -·Tata·: 2003···1. -·172 p·(Annales Tataienses 3.)···A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga. -·

[8] A vártól a városig: Tata évszázadai / Tata. 2004 – 253 p. (Annales Tataienses, 4.)

[9]Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: adatok a történeti ökológia kérdéskörhöz: Tatán 2004. június 22-én megtartott tudományos ülésszak anyaga. Tata 2006 – 160 p. (Annales Tataienses 5.)

[10] U. ott Gyulai Ferenc bevezetője

[11] A diplomácia válaszútján: 500 éve volt Tatán országgyűlés. – Tata 2010 – 114 p. (Annales Tataienses 6.)

[12] U. ott. p. 51.

[13] U. ott p. 71.

[14] U. ott. p. 93.- 114.

[15] Griff karddal és rózsával: az Esterházy család története: tudományos Előadás-sorozat az Esterházy család történetéről: Tata, 1998-2007 Tata, 2014 346 p. (Annales Tataienses, 7.) v. ö. 6. sz. jegyzet. Talán nem véletlen, hogy az újabb kori várossá nyilvánítás 60. évfordulójának évében jelenhetett meg. Fülöp Éva, a családtörténet kutatója kapott felkérést  a várostól a sorozat megszervezésére. Ifj Gyüszi Lászlóval a Mecénás kuratórium tagságukat felhasználva, a szerény anyagiakat az évek során innen biztosították. Michl József polgármester úr döntése volt, hogy ennek az utóbbi 10 éves sorozatnak az egybegyűjtött előadásai az Annales záró köteteként jelenjenek meg. (Sajnos, az alapítványt a város megszüntette).

[16] v. ö. 8. sz. jegyzet.

Hozzászólás