Motil László (1933-2020)

Írta: Márku Mónika

Szűkebb hazánk május 16-án pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Életének 87. évében elhunyt Motil László helytörténész, Tardos díszpolgára. Laci bácsi 1933. május 27-én született Tardoson szegény családban. Szinte egész életét a faluban töltötte. Általános iskolai tanulmányait követően a tatai Eötvös József Gimnázium diákja lett. Családi okok miatt azonban másfél év után ott kellett hagynia a tatai iskolát, s 1952-től Győrben tanult géplakatos szakmát. A kötelező katonai szolgálat után 1957-től 1986-ig szakmájában dolgozott. Munka mellett elvégezte az esztergomi Hell József Bányagép és Villamossági Szakközépiskola technikus képzését. Egészségügyi okokból 1986-ban lenyugdíjazták. Ekkortól kezdett foglalkozni szülőfalujának helytörténeti kutatásával. Érdeklődési köre igen sokrétű volt. Publikált sporttörténeti, bányatörténeti, településtörténeti és önéletrajzi munkákat is. Életével, munkásságával örök nyomott hagyott maga után, mely sohasem merül feledésbe.

Olyan egyedülálló helytörténeti kiadványok fűződnek a nevéhez, mint Tardos sportja (2001); A Tardosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 90 éve, 1913-2003 (2003); A tardosi (gerecsei) kőfejtés történeti emlékei (2004); Fejezetek Tardos község történetéből (2005); Rejtett fegyver dörrenése: orvvadászok, vadorzók és vadőrzők a Gerecse vidékén (2007); Tardos hősei és áldozatai a két világháborúban (2010); A falu hű krónikása: életrajz (2012); Csendhelyek: Tardos község szakrális helyei (2015); Tardos község ragadványnevei (2018).

Munkásságát számos helyi kitüntetéssel jutalmazták. Legnagyobb elismerése Tardos község Díszpolgári címe volt.

Drága Laci bácsi, nyugodjék békében!

Hozzászólás