Múltbanéző – 2021. július

Tatabánya város történetének tényei, évfordulói
(válogatás)

 2021. július

70 éve történt

Rövid értesítés jelent meg a Szabadalmi Közlöny és Központi Védjegy-értesítőben :


„К—17367. (78 e) A Magyar Állam, mint a feltaláló: Kóta József okl. bányamérnök, Tatabánya jogutódja. — Eljárás és készülék robbantásoknál a repesztő-lyukba helyezett robbanófelület fojtására. 1947. június 30. (Danubia.)”
1951-07-17 / 7. szám (58. oldal)

Kóta József (1906-1979) egykori Kossuth-díjas bányamérnök, robbantás-technikus számos találmánnyal vette ki részét a tatabányai bányászat fejlesztéséből.
1997. február 13.-án utcát neveztek el róla a Táncsics Mihály út és a 100-as főút közötti területen. (M1 autópálya lehajtó folytatásában a Sanmina SCI üzeme mögött.) Az utca elején még ebben az évben emlékkövet állítottak tiszteletére.

 

60 éve történt

1961. július 1. Egyesült a 67. sz. Autóközlekedési Vállalat (amely MÁVAUT néven 1954-ben alakult) és a Teherfuvarozó Vállalat (TEFU) 67. sz. Autóközlekedési Vállalat néven. (Utóbbi 18. sz. Autóközlekedési Vállalat, majd Volán 18. sz. Vállalat, 1992-től pedig Vértes Volán Részvénytársaság Rt. Vértes Volán Zrt. néven működött. (Telephelye és székháza 1963-64 -ben épült.) A Vértesvolán Zrt. 2013-ban ünnepelte 60 éves fennállását.
Ezt követően a Közép -Nyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. biztosította a tömegközlekedést Tatabányán. A KNYKK Zrt. a Fejér megyei Alba Volán és a Komárom-Esztergom megyei Vértes Volán Részvénytársaság jogutódjaként 2015 január 1-től két évig működött. 2017-től a a 100%-os önkormányzati tulajdonú T-SZOL Zrt.-n és a T-Busz Kft.-n keresztül közvetetten a város üzemelteti, felügyeli ezt a közszolgáltatást.

 

50 éve történt

„A világon elsőként
Ónálló alumíniumipari múzeum Székesfehérváron
…Az elkövetkezendő egy év alatt igen jelentős szellemi- tárgyi emlék halmozódik fel, az iparág teljes vertikumát; múltját, jelenét és jövőjét felölelve. … — megyénkben főként az Almásfüzitői Timföldgyárban és a Tatabányai Alumíniumkohóban — megtalálható és a múzeum rendelkezésére bocsátott emlékek (használati és emléktárgyak, dokumentumok, stb.) tovább gazdagítják majd a gyűjteményt.”
DOLGOZOK LÁPJA 1971. Julius 5. 3.l

Az intézmény teljes nevén Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Alumíniumipari Múzeuma 1975-ben alakult.

Ide kapcsolódik, hogy :
1990. május 8.-án nagyszabású megemlékezés és kiállítás volt az 50 éves Tatabányai Alumíniumkohó tiszteletére a Népházban. A gyárat a MÁK Rt. alapította, részben a 2. világháborús felkészülés okán.
A vállalat a következő évtől (1991-)fokozatosan leállt, gazdaságtalan termelés miatt. 1991. szeptemberétől 12 Kft. hasznosított itt, amit tudott. A három kohócsarnok ipari hasznosítása a HUNGALU Rt. feladata volt.  2003. január 29.    az argentin érdekeltségű Eural Kft. új üzemcsarnokot avatott a volt üzemi területen.

 

40 éve történt

Dolgozók Lapja 1981. július 4. címlap
„Takarékosabban, gazdaságosabban
Az első félév tapasztalatai néhány ipari üzemben

…a Tatabányai Alumíniumkohóban a termelés és a gazdálkodás eredményeit még nem érintette érzékenyen az alumínium árának hirtelen zuhanása a Világpiacon. A timföldgyár termelésének jelentős többségét exportálja, változatlanul a megkötött szerződések szerint folyik a timföld szállítása. Nagyszerű eredményeket értek el, költségeik csökkentésében… a Tatabányai Alumíniumkohóban a termelés és a gazdálkodás eredményeit még nem érintette érzékenyen az alumínium árának hirtelen zuhanása a Világpiacon. … Nagyszerű eredményeket értek el, költségeik csökkentésében.”

Ekkorra már érezhető volt, hogy a gazdasági versenyben fokozatosan alulmarad a szocialista ipar eme büszkesége is. Ld. u.itt feljebb, 50 éve történt

 

30 éve történt

1991. július 1. E napon kezdődtek meg A Közművelődés Házával szembeni-, Tatabánya első iroda- és üzletházának, későbbi Szent Borbála tér kivitelezési munkálatai. Az önkormányzat 1990. decemberében hozott határozatot a 7200 négyzetméteres telek beruházókkal közösen történő beépítéséről. Ld. 1991. július 25.-én tették le az alapkövét az épülő Szent Borbála téri üzletközpontnak. A Magyar Hitel Bank Rt. Tatabányai Igazgatósága, a Garancia Biztosító, a Hungária Biztosító, az ÉPSZÖV Építőipari Szövetkezet, a Városháza, a Tatabányai Tervező Iroda Kft. és az építőközösségben részt vevő kisvállalkozók képviselőinek jelenlétében. Az üzletház 1992. decemberében nyílt meg. A Budapest Bank Rt. tatabányai fiókját 1993. július 2-án adták át ugyanitt.

A téren 1994. december 4.-én adták át a névadó szobrát, Péterfy László alkotását.

 

20 éve történt
„Nemcsak autógyárra várnak
A közvetítők hallgatnak – Befektetők célpontja

Tatabánya
Agócs István, a tatabányai Gazdaságfejlesztő Szervezet Kht. [első] ügyvezető igazgatója a legutóbbi információt – miszerint számos nyugati és hazai sajtóorgánum úgy tudja: a Peugeot, Toyota, Citroën alkotta PSA konszern Tatabányán kívánja felépíteni kisautógyárát – sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Azt azonban az összefüggések érthetőségéért hozzátette: évente 100-110 befektetői megkeresést tartanak számon a hetvenezres város gazdaságfejlesztő szervezeténél, ám ezekből mindössze 1-2 valósul meg.”
KEM 24 óra 2001. július 6. címlap

Autógyártó vállalat azóta sem telepedett le a városban, de számos autóipari beszállító világcég (AGC, Bridgestone,stb) mai jelenléte és termelése többek között a GFSZ-nek is köszönhető.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996 július 1.-én hozta létre Gazdaságfejlesztő Szervezetét (GFSZ) azzal a céllal, hogy a megyeszékhely gazdasági fejlődését – a szokásos és rendszerint rendkívül merev, lassú hivatali struktúra helyett – egy rugalmas, közhasznú társaságon keresztül újonnan érkező nagyvállalatok tatabányai letelepedését segítésék. Céljuk: közreműködés és közvetítés a hivatalok és az üzleti szereplők között. Munkájukat azóta visszaigazolta többek között az ipari park és az oda letelepedett vállalkozások.

 

10 éve történt

2011. július 6. Aláírták a Tatabánya–Vértesszőlős–Tata Kerékpárút támogatási szerződését. A projekt összköltsége 479 millió forint, az Európai Uniós támogatás 444 millió forint. A projekt keretében 6,8 km hosszú, 2,7 m széles kétirányú kerékpárút épült, melyet 2013-ban adtak át.
Az Által-ér völgyi kerékpárút újabb nyolc kilométeres szakaszát Dunaalmás és Szomód térségében avatták fel 2015. október 1.-én.
2019. október 17.-én adták át a Tatabánya-Oroszlány kapcsolódó kerékpárutat.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásának köszönhetően épült meg2020. augusztus 10.-én a Környe–Vértessomló-kerékpárút, amely fontos része az Által-ér menti úthálózatnak.

Összeállította: Dr. Horváth Géza

 

Leave a Reply