Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.

Írta: Márku Mónika

1920. június 4. Franciaország, Versailles, Kis Trianon palota.  Fekete péntek. Gyásznap. Az elveszített első világháborút követően a magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést.  Ezzel az akkori Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy 2/3-át. Azóta nincs olyan magyar ember, nem nőtt fel olyan generáció, mely ne emlékezne meg erről a tragédiáról. 100 éve már, hogy nemzetünk bűnhődik, s viseli ezt a súlyos (lelki) terhet. A sebek bár lehet hogy azóta begyógyultak, de a hegek örökké megmaradnak.

2010. óta Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezünk meg az eseményekről határainkon innen és túl. Az idén immár századszor elevenedik meg múltunk fekete foltja, nemzetünk gyásznapja. Az évfordulóról megyénk települései is méltóképpen megemlékeztek. Harangok zúgtak, gyertyák és fáklyák égtek, emlékművek készültek. “Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.” bővebben

Online adatbázis készült az 1869-es népszámlálás Tatai járás területére vonatkozó felvételi íveiről

Írta: Stegmayer Máté  ¹


A tatai Kuny Domokos Múzeum 2020. május 18-án, a múzeumi világnap és az internet világnapja keretében mutatta be új online adatbázisát, mely az 1869-es népszámlálás rendkívül gazdag adatait teszi elérhetővé a Tatai járás területére vonatkozóan. A sajtótájékoztatóra a Német Nemzetiségi Múzeumban került sor Rigó Balázs alpolgármester, dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Stegmayer Máté segédmuzeológus részvételével. “Online adatbázis készült az 1869-es népszámlálás Tatai járás területére vonatkozó felvételi íveiről” bővebben

“MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948

Írta: Márku Mónika. Megjelent a Kemlib 2014 márciusi számában. Kiemelt kép:  Csehszlovákiai magyarok az anyaország felé jövet. Forrás: Fortepan


A komáromi Kecskés László Társaság legutóbb megjelent kötete (összeállította és szerkesztette: Rabi Lenke) szöveggyűjteményes formában dolgozza fel a felvidéki magyarság 1945 és 1948 között lezajlott kitelepítését, deportálását. A most megjelent munka elsősorban a helyi középiskolás fiataloknak szól az esemény megismerése, megértése céljából. Ezt szolgálja szöveggyűjteményes jellege is. ““MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948” bővebben

Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2] “Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról” bővebben

Holokauszt megemlékezések megyénkben

Írta: dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib című lap 2014. 5-6. számában


A holokauszt 70. évfordulója tiszteletére számos megemlékezés, emlékeztetés zajlott országszerte. Ezek sorába illeszkedett az a tatabányai kapcsolatépítő, ismeretátadó rendezvény is, melyet a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület szervezett a KPVDSZ Művelődési Házba.

Megnyitójában Kancz Csaba alpolgármester elmondta, hogy a magyarság története és benne a tatabányai helytörténet sem képzelhető el a zsidóság nélkül. A zsidóságnak a modernizációban játszott szerepét is meg kell ismernünk. Szembe kell néznünk közös történelmünkkel, tragédiánkkal. Soha többé! Az emlékezet és kibeszélés erősítse a jövőbe vetett együttműködés reményét, – hangsúlyozta. “Holokauszt megemlékezések megyénkben” bővebben

Emlékezés Padányi Lajosra (1939-2014)

Kiemelt kép: Padányi Lajos


Írta: Dr. Horváth Géza

Lajossal szakmailag kerültem kapcsolatba, amikor az 1996. és 2000. évi évfordulók kapcsán összefoglaló tanulmányt készítettem a megyében, ebben az időszakban megjelent helytörténeti-honismereti munkákról. Így olvastam el „hivatalból” Nyergesújfalu monográfiáját is, amit az említett könyvek között apróbb szerkezeti kifogásolni valóim ellenére is az egyik legjobbnak találtam. Személyesen ezt az értékelést követően ismerkedtünk meg. A Lábatlani-nyergesi helytörténeti kerekasztal egyik találkozója alkalmával. precíz, nagy tudású kollégát ismertem meg benne, aki tanári módon magyarázott és világított meg helyi eseményeket, történéseket. Megszállottként  kereste és gyűjtötte  az emlékeket, amit tovább adhatott, bízva abban, hogy másoknak is örömet szerez vele. Lajos ilyen – megdöbbentő leírni – volt. “Emlékezés Padányi Lajosra (1939-2014)” bővebben

Egy tatai Eszterházy gróf szerepe az 1848-1849-es forradalom- és szabadságharc idején a nemzetőrség megszervezésében

Írta: ifj. Gyüszi László. Kiemelt kép: a felújított tatai Esterházy kastély. A kép forrása: http://media.funiq.hu/


  1. Az előzményekről röviden

Szólnunk kell magáról a településről, Tatáról is röviden. Az 1840-es években Tata járási jogú mezőváros volt vegyes magyar-, német- és tót lakossággal. A járáshoz tartozott 23 falu és 15 puszta. A falvak közül 7 magyar, 5 német, 6 vegyes magyar-német, 5 vegyes magyar-tót (szlovák), 1 vegyes magyar – német – tót (szlovák) nemzetiségű. [ii]

A város 1848-ban három önálló közigazgatási egységből állt: Tata, Váralja és Tóváros. Mindegyiknek külön képviselőtestülete volt. A legnagyobb kiterjedésű Tata határa 11.900 hold, és itt 217 telkes jobbágycsalád, 278 házas, és 117 házatlan zsellércsalád élt. Váralja lakói 850 holdon túlnyomóan földesúri telken gazdálkodtak és szolgálati tartozásaikat pénzzel váltották meg. A tóvárosiak többségükben kézművesek voltak. Itt 2.540 holdnyi határon 433 úrbéri haszonbérlő házas zsellér és 70 házatlan cselédcsalád osztozott. [iii] “Egy tatai Eszterházy gróf szerepe az 1848-1849-es forradalom- és szabadságharc idején a nemzetőrség megszervezésében” bővebben

Helytörténeti séta Bánhida erőműi lakótelepén

Írta: Nagyné Sári Aliz Imola

2020. március 7-én, reggel 10 órakor vette kezdetét az idei év első helytörténeti sétája a Bánhidai Erőmű lakótelepén, melyet a Tatabányai Múzeum Baráti Köre szerevezett. A könnyed sétára előzetesen lehetett regisztrálni e-mailben Izsák Zoltánnál, vagy személyesen a Tatabányai Múzeum információs pultjánál.

A meglehetősen szép számban összegyűlt tömeghez az égiek is kegyesek voltak, hiszen verőfényes napsütésben tehettük meg ezt a mindössze két órás sétát. A csapatot Izsák Zoltán fogta össze és terelgette a helyes irányba; a lakótelep történeti hátterével pedig Dallos István fotóművész ismertetett meg minket. Az összegyűltek között jó pár „telepi” lakos is részt vett, és tiszteletét tette Szücsné Posztovics Ilona polgármester asszony, továbbá a terület helyi képviselője, Lusztig Péter is. “Helytörténeti séta Bánhida erőműi lakótelepén” bővebben

Turizmus anno …

Írta: ifj. Gyüszi László. Kiemelt kép: Budapest, 1967.: Szentháromság utca a Budai várban. Fortepan/Lencse Zoltán adományozó


Kedves Olvasó! Tegyük a kezünket a szívünkre… Akkor, amikor Tatabányáról szóló cikket, tanulmányt olvasunk, nem biztos, hogy azonnal a turizmus, az idegenforgalom és az ezzel kapcsolatos dolgok jutnak eszünkbe. Pedig a város Komárom-Esztergom megye közigazgatási központja, megyei jogú város és szűkebb környéke azért bővelkedik látnivalókban. Hallani is időnként, hogy a szomszéd város/városok „elszipkázzák” az idelátogatókat.

De volt ez másképp is az 1930-as években is, hiszen a Budapestről induló ún. kirándulóvonatok egyik célja volt az akkor még nem egységes szerkezetű „Tatabánya”, bár a kis füzet címe ez… De csak alaposan megismerve a kiadványt látjuk, hogy csak a régi telepről, a bányákról és a kiszolgáló, valamint melléküzemekről szól. “Turizmus anno …” bővebben

Történelmi sétával emlékeztünk 1848/49-re

Írta: Dr. Horváth Géza. Fotók: Schuck Mária

A Laskai Osvát antikvárium évek óta szervez a legkülönbözőbb, elsősorban esztergomi helytörténeti témákhoz kapcsolódó témákban könyvbemutatókat, előadásokat, kirándulásokat. A lokálpatriótákat 2008 óta megjelenő helytörténeti könyveikkel várják az antikváriumban. Rendszeresen szerveznek ugyanitt, nonprofit módon, ingyen látogatható könyvbemutatókat is. 2014 óta a Szent Adalbert Központban helytörténeti előadásokon, „Esztergom és környéke kincsei” címmel ingyenesen látogatható programokon vehetnek részt az érdeklődők. “Történelmi sétával emlékeztünk 1848/49-re” bővebben