Szűcs József holokauszt-kutatásainak eredményei

A könyvismertetőt írta: Gyüszi László

Szűcs József: Hűlt helyek – egy valaha volt zsidó közösség nyomában. Komárom, 2018. Magánkiadás;

Követ kőre. Kocs valaha volt zsidó közösségének nyomában.
Kocs, 2019. Kocs Község Önkormányzata 


Néhány héttel korábban Simonik Péter: Számlálatlanul. Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945) című munkájának ismertetésében jeleztem, hogy folynak más településeken igen komoly felkészülést, elhivatottságot igénylő kutatások, munkák is. Egész pontosan így fogalmaztam akkor: „A holokausztról évek óta tartó megemlékezések felhívták ugyan minden településen az izraelita felekezetű emberek tragikus sorsára a figyelmet, de átfogó munkák, mint jelen esetben is, még nem nagyon születtek. Van a megyében egy lelkes kutató(csoport), aki/akik már elkezdték egy-egy település zsidó lakossága történetének kutatását, feldolgozását. Pl. Mocsa, Kocs.” “Szűcs József holokauszt-kutatásainak eredményei” bővebben

“MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948

Írta: Márku Mónika. Megjelent a Kemlib 2014 márciusi számában. Kiemelt kép:  Csehszlovákiai magyarok az anyaország felé jövet. Forrás: Fortepan


A komáromi Kecskés László Társaság legutóbb megjelent kötete (összeállította és szerkesztette: Rabi Lenke) szöveggyűjteményes formában dolgozza fel a felvidéki magyarság 1945 és 1948 között lezajlott kitelepítését, deportálását. A most megjelent munka elsősorban a helyi középiskolás fiataloknak szól az esemény megismerése, megértése céljából. Ezt szolgálja szöveggyűjteményes jellege is. ““MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948” bővebben

Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2] “Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról” bővebben

Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása

Írta: Dr. Horváth Géza

Ezzel a címmel jelentetett meg népszerűsítő füzetet a Naszályi Tanulóifjúságért Alapítvány, több támogató segítségével. E kis terjedelmű, de annál jelentősebb tartalommal bíró munka az Angyalffy Gyakorlati Agrártudomány Képzési Program és Tanulmányi Versenyen induló, és idén már a 26. Angyalffy Hét keretében zajló megmérettetésben részt vevő diákoknak készült. De nem csak nekik, a megyéből idén 111 dolgozatot készített felső tagozatos diák számára íródott.

Naszály nagy szülötte, a jeles agrárelméleti szakíró és tanár, Angyalffy Mátyás András (1776-1839), emlékét ezzel tágabb körben is ápolja az 1988 óta nevét viselő, idén 57 éves általános iskola. “Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása” bővebben

Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból

A könyvajánlót írta: dr. Horváth Géza. 

Szerző:  Kiss Vendel. Tata: Kuny Domokos Múzeum, 1998.


https://mek.oszk.hu/09500/09544/09544.pdf

A tatai várkastély 1526-ig a magyar királyok vadászkastélya volt, nem játszott jelentős katonai szerepet. Először a mohácsi csata utáni időszakban került erre sor.

Szapolyai János Habsburg Ferdinánd közötti csatározásokban kapott taktikai szerepet. Kettejük felváltva birtokolták, majd rövid ideig I. Szulejmán kezén is volt. Buda 1541. évi eleste után- a kastély helyzete megváltozott. Az ország három részre szakadásával kialakult végvári rendszer eleme lett: mind Győr, mind Bécs védvonalához tartozott. “Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból” bővebben

Hol sírjaik domborulnak – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén

A könyvajánlót írta: dr. Horváth Géza.

A kötetet összeállította: Görföl Jenő, Kovács László. Dunaszerdahely: Nap Kiadó,  2003.


https://mek.oszk.hu/03300/03330/03330.pdf

Én magam reformkori témából írtam szakdolgozatomat, és a néhai Katona Tamás 1848-as szemináriumára jártam az Eötvös Kollégiumban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagyszerű másfél évének történetét a fenti összefüggésben átgondolni, alkalmat teremt ismereteink felfrissítésére. Március 15-e kapcsán ajánlom minden határon inneni és túli emlékező számára.

Ebben a könyvben a mai Szlovákia területén található emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoztak a szerzők. “Hol sírjaik domborulnak – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén” bővebben

Könyvajánló: Bottyán János és Kecskemét

Írta: dr. Horváth Géza. 

Szerző: Dr. Jósa Iván. Kecskemét, Magánkiadás, 2007. A digitális verzió elérhető az oldal alján a linkről


Komárom megye és Kecskemét kapcsolata érdekes lehet az előbbit kutatók számára is. Csak egy másik érintkezési pontot említek, ami az irodalom, és talán a jogtörténészek területe. A komáromi származású nagy író, Jókai Mór folytatott jogi tanulmányokat 1842-44 között Kecskeméten. Erről így írt: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte.”[1] Ez akkor is igaz, ha nem sokkal ezután felhagyott az ügyvédkedéssel. “Könyvajánló: Bottyán János és Kecskemét” bővebben

Könyvajánló: Számlálatlanul – Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945)

Írta:  ifj. Gyüszi László.

Szerző:  Simonik Péter. Tatabánya: Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület, 2020.


Simonik Péter egy újabb nagy és alapos kutatáson alapuló munkával jelentkezik. De nézzük csak, milyen közvetlen előzményei voltak ennek a most készülő kötetnek.

2017-ben jelent meg a Szénporos emlékkavicsok (Tatabánya, Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület, 2017.) című monográfiája, amelyben a szerző a helyi zsidó közösség történetét dolgozta fel. Ez a kiadvány elsősorban átfogó képet kívánt nyújtani az elődközségek területén élt zsidóság gazdasági, társadalmi és politikai életben betöltött szerepéről, ugyanakkor elsőként adta közre az innen elhurcolt és munkaszolgálatban, vagy koncentrációs táborokban elpusztított személyek névsorát. Ez utóbbi, közel háromszáz személy születési és halálozási adatait összefoglaló táblázat is felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire keveset tudunk a vészkorszakban meggyilkolt zsidó felekezetű szomszédok, ismerősök, munkatársak, barátok és osztálytársak életéről.

“Könyvajánló: Számlálatlanul – Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945)” bővebben

Könyvajánló: A történelmi Komárom-Esztergom megye mai települései

Nemrég a megyei főjegyző kérésére kutatást végeztem a megye címeréről. Dr. Veres Zoltánt tájékoztattam a címertani részletekről, az 1990 utáni ezzel kapcsolatos jogalkotásról. Az itt található megye-címer leírás medvét jelez Komárom vármegye címerében. Jelképről van szó, ráadásul több mint 400 évre biztosan visszavezethető a címer története. A jelenlegi leírás szerint állat támad a vitézre. Valószínűleg ez a megfelelő leírás, mert eredetileg ebről szólt a „történet.” Reméljük, nem lesz belőle vita az állatvédőkkel. “Könyvajánló: A történelmi Komárom-Esztergom megye mai települései” bővebben

A fák, melyek megtaláltak – Gengeliczky László életrajzi könyvéről

Írta: Márku Mónika. Fotó: Vágó-Lévai Katalin / Tatabányai Múzeum

2020. február 24-én a Tatabányai Múzeum zsúfolásig megtelt. Születésnapot és könyvbemutatót ünnepeltek a jelenlévők. Gengeliczky László fafaragó 75. születésnapját, és életrajzi könyvének megjelenését ünnepelték régi jó barátok, ismerősök, családtagok és mindenki, aki szereti és tiszteli a mi fafaragónkat, népművelőnket.

A múzeumban bemutatott kötet szerkesztője, tördelője és borítójának készítője Ladányi András, a benne található fotókat pedig Fehér János és Ladányi András készítették. A könyv a Tatabányai Múzeum gondozásában jelent meg. “A fák, melyek megtaláltak – Gengeliczky László életrajzi könyvéről” bővebben