Születésnap a skanzenben

Írta: Dr. Horváth Géza

 2017. június 2-án az „öreg 15-ös akna” megnyitásának 75. évfordulója alkalmából emlékülést szervezett a Tatabányai Múzeum az egykori üzemből lett Szabadtéri Bányászati Múzeum (Skanzen) központi épületébe. Altdorferné Pál Gabriella, az intézmény igazgatója köszöntötte a jelenlévő muzeológusokat, kulturális dolgozókat, illetve a bányász szakma képviselőit és más érdeklődőket. Turainé John Katalin alpolgármester saját skanzenbeli élményeiről beszélt. Kiemelte, fontosnak tarja az ilyen kiállítóhelyeket, mert bennük saját múltunk tárgyi emlékei köszönnek vissza.

Kiemelt kép: Szabadtéri Bányászati Skanzen, Tatabánya. Fotó: Tóth Enikő “Születésnap a skanzenben” bővebben

Dr. Csiffáry Nándor emlékére

Írta: Dankó József [1]

Vannak az életben nagyon nehéz pillanatok. Nagyon nehéz végső búcsút venni volt tanárunktól. Nagyon nehéz búcsúzni közösségteremtő vezetőnktől. Nagyon nehéz elengedni végleg jó barátunkat. Nagyon nehéz elbúcsúzni számunkra szép és fontos életművet alkotó társunktól. Még nehezebb, ha akitől búcsúzunk, egy személyben jelentette mindezt. Dr. Csiffáry Nándor ilyen személyiség volt.

Dr. Csiffáry Nándor

“Dr. Csiffáry Nándor emlékére” bővebben

A Dorogi Füzetektől a gyermekkutatók helytörténeti könyvsorozatáig

Írta: Kovács Lajos  [1]

A mai Dorog a XX. század szülötte, fél évszázados kihordási idejét az 1850-es évektől számíthatjuk. A szén nélkül bizonyára másképpen történt volna minden. De a fekete gyémánt itt lapult a föld alatt, és elkezdte csalogatni illatával, melegével, földtörténeti legendáriumával Közép-Európa jobb sorsban reménykedő tanult és tanulatlan nemzedékeit. Jövevények és vándorok telepedtek meg, vagy álltak tovább, de mindig több utcát, sokszínűbb kultúrát és tisztuló nyelvi Bábelt teremtve a Pilis és Gerecse hegykoszorúi alá. A korábbi zárt világot, az őshonos sváb földművesek homogén kultúráját „kikezdte” a befogadásra inspiráló – iparosodó – jövőkép. És lett „falu” és „kolónia”. Határvonalként egy vasúti sínpár vágta ketté a földművesek és bányamunkások lakhelyét, ami kezdetben ettől még falucska maradt, de semmi sem állíthatta meg a nagyközséggé fejlődésben, a kisvárossá emelkedés büszkeségében sem. “A Dorogi Füzetektől a gyermekkutatók helytörténeti könyvsorozatáig” bővebben

Helytörténeti órák az alapfokú oktatásban Tatán

Írta: Németh Melinda [1]

Kétféle ember létezik: aki már járt Tatán, és aki majd fog” – mondta egy alkalommal egyetemi tanár konzulensem, mikor igazi lokálpatriótaként, kifogyhatatlanul Tatáról meséltem neki.

Tata az élővizek városa. A településünkre látogatók közül sokan csak ennyit tudnak róla. Pedig a Komárom-Esztergom megyei kisváros – több mint húszezer lakosával – bőven büszkélkedhet nevezetességekkel, gyönyörű látnivalókkal. Gondoljunk csak a közepén elterülő Öreg-tóra, amelynek partján a Tatai vár áll, mellette pedig az Eszterházy-kastély látható. Az óváros középpontjában a 2015-ben felújított Kossuth tér, Közép-Európa egyik legszebb főtere található. Szépségét növeli a városháza és a tér fölé tornyosuló Római Katolikus plébániatemplom. A közeli Kálvária-dombon sok érdekességet tár elénk a kilátótorony, a tövében pedig egyedülálló értékeket mutat be a geológiai park és múzeum. A tóvárosi rész középpontjában található az Országgyűlés tér, ahol a Haranglábat csodálhatjuk meg, mellette pedig a Kapucinus templom látható. Az Angolkertben terül el a Cseke-tó a műromokkal. A városban több, ma már nem működő vízimalom is található, melyek a hajdani céhek emlékét idézik. Tata szélén a Fényes-fürdő, és 2014-óta a Fényes Tanösvény is látogatható. “Helytörténeti órák az alapfokú oktatásban Tatán” bővebben

A tatai Szent Balázs templom régészeti feltárásáról

Írta: Sári Aliz

2017. február 3-án, Szent Balázs napján rendezte meg közös szervezésben Tata Város Önkormányzata és a Kuny Domokos Múzeum „A tatai Szent Balázs templom nyomában” című konferenciát a Városháza dísztermében.

A tatai Kossuth tér felújítása céljából még 2015-ben megelőző feltárásokat végeztek a múzeum munkatársai, ahol előkerült egy középkori eredetű, Szent Balázs tiszteletére felszentelt templom, és egy körülötte fekvő temető maradványai. A területet a leletek kiemelése után betemették, majd a terveknek megfelelően elkészült a Kossuth téri kő- és márvány burkolat, valamint a növényzet telepítése. “A tatai Szent Balázs templom régészeti feltárásáról” bővebben

Szent Borbála emlékülés a Tatabányai Múzeumban

Írta: Sári Aliz

2016. december 1-jén kezdetét vette a harmadik Szent Borbála Hagyományőrző Emlékülés a Tatabányai Múzeumban. Kezdettől fogva arra törekedtek a szervezők, hogy minden egyes konferenciát egy meghatározott téma köré építsék fel. Ebben az évben a bányatérképek létrejötte volt a kiemelt téma. A programhoz stílusosan egy térképészeti kiállítás is kapcsolódott. “Szent Borbála emlékülés a Tatabányai Múzeumban” bővebben

Ölelkező pár a sírban – Őskori kettős temetkezés feltárása Tatabányán

Írta: Kisné Cseh Julianna [1]

2016. szeptember közepétől régészeti felügyeletet végeztünk a DELPHI Connection System Hungary Kft. területén, ahol a gyár két épülete között egy új összekötő utat és zárt folyosót építettek. A terület a Szent György-patak jobb partján, a dél-nyugati oldalon fekvő laposabb dombháton található, ahonnan korábbi megfigyeléseinknek, terepbejárásainknak köszönhetően már voltak előzetes adataink régészeti leletekről.

Kiemelt kép: A tatabányai kettős sír. Fotó: Kisné Cseh Julianna “Ölelkező pár a sírban – Őskori kettős temetkezés feltárása Tatabányán” bővebben