Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2] “Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról” bővebben

Holokauszt megemlékezések megyénkben

Írta: dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib című lap 2014. 5-6. számában


A holokauszt 70. évfordulója tiszteletére számos megemlékezés, emlékeztetés zajlott országszerte. Ezek sorába illeszkedett az a tatabányai kapcsolatépítő, ismeretátadó rendezvény is, melyet a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület szervezett a KPVDSZ Művelődési Házba.

Megnyitójában Kancz Csaba alpolgármester elmondta, hogy a magyarság története és benne a tatabányai helytörténet sem képzelhető el a zsidóság nélkül. A zsidóságnak a modernizációban játszott szerepét is meg kell ismernünk. Szembe kell néznünk közös történelmünkkel, tragédiánkkal. Soha többé! Az emlékezet és kibeszélés erősítse a jövőbe vetett együttműködés reményét, – hangsúlyozta. “Holokauszt megemlékezések megyénkben” bővebben

Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása

Írta: Dr. Horváth Géza

Ezzel a címmel jelentetett meg népszerűsítő füzetet a Naszályi Tanulóifjúságért Alapítvány, több támogató segítségével. E kis terjedelmű, de annál jelentősebb tartalommal bíró munka az Angyalffy Gyakorlati Agrártudomány Képzési Program és Tanulmányi Versenyen induló, és idén már a 26. Angyalffy Hét keretében zajló megmérettetésben részt vevő diákoknak készült. De nem csak nekik, a megyéből idén 111 dolgozatot készített felső tagozatos diák számára íródott.

Naszály nagy szülötte, a jeles agrárelméleti szakíró és tanár, Angyalffy Mátyás András (1776-1839), emlékét ezzel tágabb körben is ápolja az 1988 óta nevét viselő, idén 57 éves általános iskola. “Magyarország mezőgazdálkodása a 18-19. században – Angyalffy Mátyás életútjának méltatása” bővebben

Emlékezés Padányi Lajosra (1939-2014)

Kiemelt kép: Padányi Lajos


Írta: Dr. Horváth Géza

Lajossal szakmailag kerültem kapcsolatba, amikor az 1996. és 2000. évi évfordulók kapcsán összefoglaló tanulmányt készítettem a megyében, ebben az időszakban megjelent helytörténeti-honismereti munkákról. Így olvastam el „hivatalból” Nyergesújfalu monográfiáját is, amit az említett könyvek között apróbb szerkezeti kifogásolni valóim ellenére is az egyik legjobbnak találtam. Személyesen ezt az értékelést követően ismerkedtünk meg. A Lábatlani-nyergesi helytörténeti kerekasztal egyik találkozója alkalmával. precíz, nagy tudású kollégát ismertem meg benne, aki tanári módon magyarázott és világított meg helyi eseményeket, történéseket. Megszállottként  kereste és gyűjtötte  az emlékeket, amit tovább adhatott, bízva abban, hogy másoknak is örömet szerez vele. Lajos ilyen – megdöbbentő leírni – volt. “Emlékezés Padányi Lajosra (1939-2014)” bővebben

Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból

A könyvajánlót írta: dr. Horváth Géza. 

Szerző:  Kiss Vendel. Tata: Kuny Domokos Múzeum, 1998.


https://mek.oszk.hu/09500/09544/09544.pdf

A tatai várkastély 1526-ig a magyar királyok vadászkastélya volt, nem játszott jelentős katonai szerepet. Először a mohácsi csata utáni időszakban került erre sor.

Szapolyai János Habsburg Ferdinánd közötti csatározásokban kapott taktikai szerepet. Kettejük felváltva birtokolták, majd rövid ideig I. Szulejmán kezén is volt. Buda 1541. évi eleste után- a kastély helyzete megváltozott. Az ország három részre szakadásával kialakult végvári rendszer eleme lett: mind Győr, mind Bécs védvonalához tartozott. “Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból” bővebben

Hol sírjaik domborulnak – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén

A könyvajánlót írta: dr. Horváth Géza.

A kötetet összeállította: Görföl Jenő, Kovács László. Dunaszerdahely: Nap Kiadó,  2003.


https://mek.oszk.hu/03300/03330/03330.pdf

Én magam reformkori témából írtam szakdolgozatomat, és a néhai Katona Tamás 1848-as szemináriumára jártam az Eötvös Kollégiumban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagyszerű másfél évének történetét a fenti összefüggésben átgondolni, alkalmat teremt ismereteink felfrissítésére. Március 15-e kapcsán ajánlom minden határon inneni és túli emlékező számára.

Ebben a könyvben a mai Szlovákia területén található emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoztak a szerzők. “Hol sírjaik domborulnak – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén” bővebben

Könyvajánló: Bottyán János és Kecskemét

Írta: dr. Horváth Géza. 

Szerző: Dr. Jósa Iván. Kecskemét, Magánkiadás, 2007. A digitális verzió elérhető az oldal alján a linkről


Komárom megye és Kecskemét kapcsolata érdekes lehet az előbbit kutatók számára is. Csak egy másik érintkezési pontot említek, ami az irodalom, és talán a jogtörténészek területe. A komáromi származású nagy író, Jókai Mór folytatott jogi tanulmányokat 1842-44 között Kecskeméten. Erről így írt: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte.”[1] Ez akkor is igaz, ha nem sokkal ezután felhagyott az ügyvédkedéssel. “Könyvajánló: Bottyán János és Kecskemét” bővebben

Történelmi sétával emlékeztünk 1848/49-re

Írta: Dr. Horváth Géza. Fotók: Schuck Mária

A Laskai Osvát antikvárium évek óta szervez a legkülönbözőbb, elsősorban esztergomi helytörténeti témákhoz kapcsolódó témákban könyvbemutatókat, előadásokat, kirándulásokat. A lokálpatriótákat 2008 óta megjelenő helytörténeti könyveikkel várják az antikváriumban. Rendszeresen szerveznek ugyanitt, nonprofit módon, ingyen látogatható könyvbemutatókat is. 2014 óta a Szent Adalbert Központban helytörténeti előadásokon, „Esztergom és környéke kincsei” címmel ingyenesen látogatható programokon vehetnek részt az érdeklődők. “Történelmi sétával emlékeztünk 1848/49-re” bővebben

Gyüszi László (1929-2019) halálára

Írta: dr. Horváth Géza. Fotók: Szilassi Andrea

Idősebb Gyüszi Lászlóról a fotó 2011. december 7-én készült tatabányai könyvbemutatóján

Sokat próbált, nem ”csak” békeviselt, történelmi idők tanúja, és lehetne sorolni a jelzőket ama generáció egyre fogyatkozó tagjaira, amelyhez ő is tartozott.

Többgyermekes vidéki, szegény család tagja, aki 1945 után a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége révén tanulhatott. Az ottani és önképzése révén megszerzett ismereteket tanári hivatása által közvetítette generációk számára. Ez volt élete hivatása. Mellette fontosnak tartotta, hogy a tudomány művelésével, helytörténettel is foglalkozzon. Hézagpótló tudományos, egyúttal olvasmányos helytörténeti – honismereti tárgyú könyveket, tanulmányokat, cikkeket írt. Ezzel a mindenkori megyei helytörténet kutatásának és írásának is jelentős egyénisége – nehéz ezt leírni – volt. “Gyüszi László (1929-2019) halálára” bővebben

In memoriam Kovács Lajos (1949-2017) – Kovács Lajos emlékkönyv

Írta: dr. Horváth Géza

Dorog Város önkormányzata és Dorog Város Barátainak Egyesülete jelentős, szép-, és sikeres rendezvényen, reprezentatív kiállítású kötettel tisztelgett néhai Kovács Lajos (1949-2017) író-szerkesztő, költő, kritikus, tanár és helytörténész munkássága előtt a felújított József Attila Művelődési Házban.

Könyvbemutató keretében idézték fel e kimagasló szellemi teljesítményt magának mondhatott -, mára már az ő emlékét ápoló könyvvé szerkesztett életmű fontosabb területeit, állomásait. Az esemény jelentőségét aláhúzta, hogy a bevezető gondolatokat mondott dr. Tittmann János polgármesteren kívül a város volt és jelenlegi alpolgármestere is jelen volt. Ők szintén méltatták Kovács Lajos munkásságából azt a részt, amelyet ők ismertek a legjobban, s amely területen együtt dolgozhattak vele. “In memoriam Kovács Lajos (1949-2017) – Kovács Lajos emlékkönyv” bővebben