Szűcs József holokauszt-kutatásainak eredményei

A könyvismertetőt írta: Gyüszi László

Szűcs József: Hűlt helyek – egy valaha volt zsidó közösség nyomában. Komárom, 2018. Magánkiadás;

Követ kőre. Kocs valaha volt zsidó közösségének nyomában.
Kocs, 2019. Kocs Község Önkormányzata 


Néhány héttel korábban Simonik Péter: Számlálatlanul. Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945) című munkájának ismertetésében jeleztem, hogy folynak más településeken igen komoly felkészülést, elhivatottságot igénylő kutatások, munkák is. Egész pontosan így fogalmaztam akkor: „A holokausztról évek óta tartó megemlékezések felhívták ugyan minden településen az izraelita felekezetű emberek tragikus sorsára a figyelmet, de átfogó munkák, mint jelen esetben is, még nem nagyon születtek. Van a megyében egy lelkes kutató(csoport), aki/akik már elkezdték egy-egy település zsidó lakossága történetének kutatását, feldolgozását. Pl. Mocsa, Kocs.” “Szűcs József holokauszt-kutatásainak eredményei” bővebben

Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2] “Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról” bővebben

Holokauszt megemlékezések megyénkben

Írta: dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib című lap 2014. 5-6. számában


A holokauszt 70. évfordulója tiszteletére számos megemlékezés, emlékeztetés zajlott országszerte. Ezek sorába illeszkedett az a tatabányai kapcsolatépítő, ismeretátadó rendezvény is, melyet a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület szervezett a KPVDSZ Művelődési Házba.

Megnyitójában Kancz Csaba alpolgármester elmondta, hogy a magyarság története és benne a tatabányai helytörténet sem képzelhető el a zsidóság nélkül. A zsidóságnak a modernizációban játszott szerepét is meg kell ismernünk. Szembe kell néznünk közös történelmünkkel, tragédiánkkal. Soha többé! Az emlékezet és kibeszélés erősítse a jövőbe vetett együttműködés reményét, – hangsúlyozta. “Holokauszt megemlékezések megyénkben” bővebben

Könyvajánló: Számlálatlanul – Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945)

Írta:  ifj. Gyüszi László.

Szerző:  Simonik Péter. Tatabánya: Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület, 2020.


Simonik Péter egy újabb nagy és alapos kutatáson alapuló munkával jelentkezik. De nézzük csak, milyen közvetlen előzményei voltak ennek a most készülő kötetnek.

2017-ben jelent meg a Szénporos emlékkavicsok (Tatabánya, Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület, 2017.) című monográfiája, amelyben a szerző a helyi zsidó közösség történetét dolgozta fel. Ez a kiadvány elsősorban átfogó képet kívánt nyújtani az elődközségek területén élt zsidóság gazdasági, társadalmi és politikai életben betöltött szerepéről, ugyanakkor elsőként adta közre az innen elhurcolt és munkaszolgálatban, vagy koncentrációs táborokban elpusztított személyek névsorát. Ez utóbbi, közel háromszáz személy születési és halálozási adatait összefoglaló táblázat is felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire keveset tudunk a vészkorszakban meggyilkolt zsidó felekezetű szomszédok, ismerősök, munkatársak, barátok és osztálytársak életéről.

“Könyvajánló: Számlálatlanul – Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből (1896-1945)” bővebben

Turizmus anno …

Írta: ifj. Gyüszi László. Kiemelt kép: Budapest, 1967.: Szentháromság utca a Budai várban. Fortepan/Lencse Zoltán adományozó


Kedves Olvasó! Tegyük a kezünket a szívünkre… Akkor, amikor Tatabányáról szóló cikket, tanulmányt olvasunk, nem biztos, hogy azonnal a turizmus, az idegenforgalom és az ezzel kapcsolatos dolgok jutnak eszünkbe. Pedig a város Komárom-Esztergom megye közigazgatási központja, megyei jogú város és szűkebb környéke azért bővelkedik látnivalókban. Hallani is időnként, hogy a szomszéd város/városok „elszipkázzák” az idelátogatókat.

De volt ez másképp is az 1930-as években is, hiszen a Budapestről induló ún. kirándulóvonatok egyik célja volt az akkor még nem egységes szerkezetű „Tatabánya”, bár a kis füzet címe ez… De csak alaposan megismerve a kiadványt látjuk, hogy csak a régi telepről, a bányákról és a kiszolgáló, valamint melléküzemekről szól. “Turizmus anno …” bővebben

Rangos elismerés ifj. Gyüszi Lászlónak

Írta: Márku Mónika

A Zsidó Kultúra Európai Napja (szeptember 3.) alkalmából a Komáromi Zsidó Hitközség (Szlovákia, Komarno) 2019. szeptember 1-jén a régió zsidó közösségei érdekében kifejtett munkája elismeréseként Kehila díjban részesítette ifj. Gyüszi Lászlót, a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettesét. Ezt a díjat olyan nem zsidó személyek kapják 2006 óta, akik sokat tesznek/tettek a régióban a felekezetek közötti párbeszéd elősegítéséért és a holokauszt kutatásáért. “Rangos elismerés ifj. Gyüszi Lászlónak” bővebben

Évkönyvbemutató a JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában

Írta: Márku Mónika

Az Ünnepi Könyvhét keretében, 2019. június 12-én került sor a József Attila Megyei és Városi Könyvtár Évkönyve 2018 című kiadvány bemutatójára a JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában. A rendezvény házigazdái dr. Horváth Géza szerző ─ szerkesztő és Takács Anna olvasószerkesztők voltak. A bemutatón megjelenteket ifj. Gyüszi László igazgatóhelyettes köszöntötte, majd egy perces néma felállással emlékeztünk meg a tavaly tragikus balesetben elhunyt kolléganőnkről, Bartók Gertrúdról és családjáról. A megemlékezést követően dr. Horváth Géza rövid felvezetője után az évkönyv jelen lévő szerzői ismertették tanulmányaikat, megírásuk motivációját, keletkezésük történetét néhány percben.

Kiemelt kép: Mikolasek Zsófia, dr. Horváth Géza, Takács Anna. Fotó: Török Csaba “Évkönyvbemutató a JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában” bővebben

Famatuzsálemek a Vértes északi előterében – könyvbemutató

Írta: Márku Mónika

A JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában az Ünnepi Könyvhét keretében június 14-én délután Riezing Norbert: Famatuzsálemek a Vértes északi előterében című könyvbemutatóját hallgattuk meg. A csekély létszám ellenére egy nagyon érdekes előadásnak lehettünk szem- és fültanúi. Nász János kollégánk felvezetését követően a szerző művének keletkezéséről mesélt. Megtudtuk, hogy Norbert várgesztesi révén már gyermekkorától a természet közelségében él(t), már kisgyermekként elvarázsolták a hatalmas fák, az erdő miliője. Innen eredeztethető, hogy felnőve erdőmérnöknek tanult, s gyermeki rajongása az erdők, fák iránt továbbra is megmaradt, csak tudományosabb szintre lépett. Bemutatott könyvét közel kilenc évig írta, GPS pontossággal meghatározva a benne szereplő fák lelőhelyét. “Famatuzsálemek a Vértes északi előterében – könyvbemutató” bővebben