Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.

Írta: Márku Mónika

1920. június 4. Franciaország, Versailles, Kis Trianon palota.  Fekete péntek. Gyásznap. Az elveszített első világháborút követően a magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést.  Ezzel az akkori Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy 2/3-át. Azóta nincs olyan magyar ember, nem nőtt fel olyan generáció, mely ne emlékezne meg erről a tragédiáról. 100 éve már, hogy nemzetünk bűnhődik, s viseli ezt a súlyos (lelki) terhet. A sebek bár lehet hogy azóta begyógyultak, de a hegek örökké megmaradnak.

2010. óta Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezünk meg az eseményekről határainkon innen és túl. Az idén immár századszor elevenedik meg múltunk fekete foltja, nemzetünk gyásznapja. Az évfordulóról megyénk települései is méltóképpen megemlékeztek. Harangok zúgtak, gyertyák és fáklyák égtek, emlékművek készültek. “Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.” bővebben

“MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948

Írta: Márku Mónika. Megjelent a Kemlib 2014 márciusi számában. Kiemelt kép:  Csehszlovákiai magyarok az anyaország felé jövet. Forrás: Fortepan


A komáromi Kecskés László Társaság legutóbb megjelent kötete (összeállította és szerkesztette: Rabi Lenke) szöveggyűjteményes formában dolgozza fel a felvidéki magyarság 1945 és 1948 között lezajlott kitelepítését, deportálását. A most megjelent munka elsősorban a helyi középiskolás fiataloknak szól az esemény megismerése, megértése céljából. Ezt szolgálja szöveggyűjteményes jellege is. ““MADARI ZA DUNAJ!” Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása 1945-1948” bővebben

Görgei Artúr emlékezetéről Komáromban

Írta: Dr. Horváth Géza

Komárom városa és a helyi Klapka György Múzeum 2016. április 28-án a Komáromi Napok rendezvény sorozatának keretében immár 25. alkalommal rendezte meg hagyományos 1848-49-es történész konferenciáját a már szokásos, stílusos helyszínen, a Monostori erődben.

A tanácskozást ezúttal egy másik jubileum, Görgei Artúr halálának 100. évfordulója is meghatározta. Kiss Vendel a rendezők nevében bevezetőjében elmondta: Görgei, az évfordulón túl, saját megosztó személyisége, meghatározó szerepe miatt is lett a jubileumi tanácskozás egyedüli témája. “Görgei Artúr emlékezetéről Komáromban” bővebben

Érmek, plakettek Komáromról, Komáromból

Írta: Márku Mónika

Vámosi László, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alelnöke több évtizede gyűjti a szülővárosához, Komáromhoz kötődő érméket, plaketteket. Szisztematikus gyűjtőmunkájának célja, hogy forrásanyagot biztosítson azoknak, akik egyrészt Komárom városának történetét kutatják, másrészt azoknak is, akik szintén hozzá hasonló gyűjtőmunkát folytatnak a témában.

Komáromhoz kötődő gyűjteményének első darabjai a 19. századból valók. Korábban kiadott helytörténeti érmékről nem áll rendelkezésre semmilyen adat. Komárom abban a szerencsés helyzetben volt/van a magyar nemzet történetében, hogy számos hírességet, illetve eseményt tudhat magáénak. Mindez természetesen elősegíttette a híres komáromiak érmeken való ábrázolását is. “Érmek, plakettek Komáromról, Komáromból” bővebben

„… majd minden elcsendesedett…” 70 évvel ezelőtt ért véget a II. világháború Dél-Komáromban

Írta: Márku Mónika

Ezzel a címmel emlékeztünk szombaton (2015. március 28-án) délután a komáromi Klapka György Múzeumban Számadó Emese múzeum igazgató és Rabi Lenke helyismereti könyvtáros előadásaival a 70 évvel ezelőtti komáromi eseményekre.

A megemlékezés első felében Számadó EmeseA holokauszt végnapjai Komáromban” címmel tartott rendhagyó tárlatvezetést a múzeum egyik kiállítótermében. Emese előadását a tavaly október 12-én nyílt holokauszt kiállítás bemutatásával, illetve az ennek kapcsán kiadott könyv ismertetésével kezdte. Mind a tárlat, mind a kiadvány a holokauszt komáromi eseményeiről, a túlélőkkel, rokonaikkal, családtagjaikkal készített interjúkból, illetve visszaemlékezésekből áll. Korabeli és mostani fotókkal, dokumentumokkal kiegészítve. Tavaly a holokauszt emlékév kapcsán megnyílt kiállítás és a hozzá tartozó kiadvány az „Ezt a hazát tehát elvesztettem” címet viseli. Ezt a mottót Emese Zsolt Béla: Kilenc koffer című munkájából kölcsönözte. Megtudtuk tőle azt is, hogy miért éppen október 17-én nyílt meg ez a tárlat. Ennek oka, hogy Alapy Gáspárnak, Komárom egykori és legendás polgármesterének állítanak ezzel emléket, akit a nyilasok ezen a napon tartóztattak le 1944-ben. Először a Monostori erődbe vitték, majd a Csillag erődbe került, ahonnan Dachauba deportálták december 21-én. Itt halt meg 1945. február 5-én. Elfogását főként személyes bosszú eredményezte. “„… majd minden elcsendesedett…” 70 évvel ezelőtt ért véget a II. világháború Dél-Komáromban” bővebben