Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.

Írta: Márku Mónika

1920. június 4. Franciaország, Versailles, Kis Trianon palota.  Fekete péntek. Gyásznap. Az elveszített első világháborút követően a magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést.  Ezzel az akkori Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy 2/3-át. Azóta nincs olyan magyar ember, nem nőtt fel olyan generáció, mely ne emlékezne meg erről a tragédiáról. 100 éve már, hogy nemzetünk bűnhődik, s viseli ezt a súlyos (lelki) terhet. A sebek bár lehet hogy azóta begyógyultak, de a hegek örökké megmaradnak.

2010. óta Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezünk meg az eseményekről határainkon innen és túl. Az idén immár századszor elevenedik meg múltunk fekete foltja, nemzetünk gyásznapja. Az évfordulóról megyénk települései is méltóképpen megemlékeztek. Harangok zúgtak, gyertyák és fáklyák égtek, emlékművek készültek. “Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.” bővebben

Online adatbázis készült az 1869-es népszámlálás Tatai járás területére vonatkozó felvételi íveiről

Írta: Stegmayer Máté  ¹


A tatai Kuny Domokos Múzeum 2020. május 18-án, a múzeumi világnap és az internet világnapja keretében mutatta be új online adatbázisát, mely az 1869-es népszámlálás rendkívül gazdag adatait teszi elérhetővé a Tatai járás területére vonatkozóan. A sajtótájékoztatóra a Német Nemzetiségi Múzeumban került sor Rigó Balázs alpolgármester, dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Stegmayer Máté segédmuzeológus részvételével. “Online adatbázis készült az 1869-es népszámlálás Tatai járás területére vonatkozó felvételi íveiről” bővebben

Vithánvár omladékai 2/1.

Az alábbi cikk 2016-ban jelent meg a Kemlib című online folyóiratban az ásatást vezető régész írásaként. Vitányvár rekonstrukciója tovább folyik napjainkban is. Hamarosan megjelenik erről a második cikk is, amely az eltelt idő eredményeiről számol be. Előtte azonban álljon itt az első írás a várrom történetéről. (Szilassi A. szerk.)


Írta: László János 1

A Vértes hegység legimpozánsabb várromja Vitány, amely még napjainkban is rabul ejti az arra túrázókat. 1598. évi felrobbantása után sosem merült feledésbe, azonban későbbi sorsa is nagyban függött az emberi szándékoktól és szükségletektől. A következőkben annak összefoglalására teszünk kísérletet, miként alakult a sorsa a 2010-es évekig, a tervszerű régészeti kutatások és a falak állagmegóvásának megindulásáig. (1. kép) “Vithánvár omladékai 2/1.” bővebben

A tatai Szent Balázs templom régészeti feltárásáról

Írta: Sári Aliz

2017. február 3-án, Szent Balázs napján rendezte meg közös szervezésben Tata Város Önkormányzata és a Kuny Domokos Múzeum „A tatai Szent Balázs templom nyomában” című konferenciát a Városháza dísztermében.

A tatai Kossuth tér felújítása céljából még 2015-ben megelőző feltárásokat végeztek a múzeum munkatársai, ahol előkerült egy középkori eredetű, Szent Balázs tiszteletére felszentelt templom, és egy körülötte fekvő temető maradványai. A területet a leletek kiemelése után betemették, majd a terveknek megfelelően elkészült a Kossuth téri kő- és márvány burkolat, valamint a növényzet telepítése. “A tatai Szent Balázs templom régészeti feltárásáról” bővebben