Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2] “Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról” bővebben

Vithánvár omladékai 2/1.

Az alábbi cikk 2016-ban jelent meg a Kemlib című online folyóiratban az ásatást vezető régész írásaként. Vitányvár rekonstrukciója tovább folyik napjainkban is. Hamarosan megjelenik erről a második cikk is, amely az eltelt idő eredményeiről számol be. Előtte azonban álljon itt az első írás a várrom történetéről. (Szilassi A. szerk.)


Írta: László János 1

A Vértes hegység legimpozánsabb várromja Vitány, amely még napjainkban is rabul ejti az arra túrázókat. 1598. évi felrobbantása után sosem merült feledésbe, azonban későbbi sorsa is nagyban függött az emberi szándékoktól és szükségletektől. A következőkben annak összefoglalására teszünk kísérletet, miként alakult a sorsa a 2010-es évekig, a tervszerű régészeti kutatások és a falak állagmegóvásának megindulásáig. (1. kép) “Vithánvár omladékai 2/1.” bővebben