Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.

Írta: Márku Mónika

1920. június 4. Franciaország, Versailles, Kis Trianon palota.  Fekete péntek. Gyásznap. Az elveszített első világháborút követően a magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést.  Ezzel az akkori Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy 2/3-át. Azóta nincs olyan magyar ember, nem nőtt fel olyan generáció, mely ne emlékezne meg erről a tragédiáról. 100 éve már, hogy nemzetünk bűnhődik, s viseli ezt a súlyos (lelki) terhet. A sebek bár lehet hogy azóta begyógyultak, de a hegek örökké megmaradnak.

2010. óta Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezünk meg az eseményekről határainkon innen és túl. Az idén immár századszor elevenedik meg múltunk fekete foltja, nemzetünk gyásznapja. Az évfordulóról megyénk települései is méltóképpen megemlékeztek. Harangok zúgtak, gyertyák és fáklyák égtek, emlékművek készültek. “Trianon centenárium megyénkben. Sajtószemle a megemlékezésekről.” bővebben

Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Írta: Dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib 2014. márciusi számában. Digitális verziók a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat. lindításával éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tették, majd kötetekbe foglalták a város történetéhez köthető jelentősebb korszakok  új kutatási eredményeit. A kisváros immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984) [1] hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. –és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” – olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak. [2] “Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról” bővebben

Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból

A könyvajánlót írta: dr. Horváth Géza. 

Szerző:  Kiss Vendel. Tata: Kuny Domokos Múzeum, 1998.


https://mek.oszk.hu/09500/09544/09544.pdf

A tatai várkastély 1526-ig a magyar királyok vadászkastélya volt, nem játszott jelentős katonai szerepet. Először a mohácsi csata utáni időszakban került erre sor.

Szapolyai János Habsburg Ferdinánd közötti csatározásokban kapott taktikai szerepet. Kettejük felváltva birtokolták, majd rövid ideig I. Szulejmán kezén is volt. Buda 1541. évi eleste után- a kastély helyzete megváltozott. Az ország három részre szakadásával kialakult végvári rendszer eleme lett: mind Győr, mind Bécs védvonalához tartozott. “Thatha arx regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból” bővebben

Tata Körmendi Gézát gyászolja

Írta: Szilassi Andrea  1

2015.  január 21-én, életének 86. esztendejében elhunyt Dr. Körmendi Géza nyugalmazott tanár, gimnáziumigazgató, helytörténész.

1929. június 1-én született Tatán iparos szülők gyermekeként. Édesapja úri szabó, édesanyja háztartásbeli volt. Apai ágú nagyapját a híres tatai fazekasok egyik jeles képviselőjeként tartják számon. Egyik interjújában anyai ágú nagyapját is említi, mint akitől a legtöbb tulajdonságot örökölte. “Tata Körmendi Gézát gyászolja” bővebben

Helytörténeti órák az alapfokú oktatásban Tatán

Írta: Németh Melinda [1]

Kétféle ember létezik: aki már járt Tatán, és aki majd fog” – mondta egy alkalommal egyetemi tanár konzulensem, mikor igazi lokálpatriótaként, kifogyhatatlanul Tatáról meséltem neki.

Tata az élővizek városa. A településünkre látogatók közül sokan csak ennyit tudnak róla. Pedig a Komárom-Esztergom megyei kisváros – több mint húszezer lakosával – bőven büszkélkedhet nevezetességekkel, gyönyörű látnivalókkal. Gondoljunk csak a közepén elterülő Öreg-tóra, amelynek partján a Tatai vár áll, mellette pedig az Eszterházy-kastély látható. Az óváros középpontjában a 2015-ben felújított Kossuth tér, Közép-Európa egyik legszebb főtere található. Szépségét növeli a városháza és a tér fölé tornyosuló Római Katolikus plébániatemplom. A közeli Kálvária-dombon sok érdekességet tár elénk a kilátótorony, a tövében pedig egyedülálló értékeket mutat be a geológiai park és múzeum. A tóvárosi rész középpontjában található az Országgyűlés tér, ahol a Haranglábat csodálhatjuk meg, mellette pedig a Kapucinus templom látható. Az Angolkertben terül el a Cseke-tó a műromokkal. A városban több, ma már nem működő vízimalom is található, melyek a hajdani céhek emlékét idézik. Tata szélén a Fényes-fürdő, és 2014-óta a Fényes Tanösvény is látogatható. “Helytörténeti órák az alapfokú oktatásban Tatán” bővebben

A tatai Szent Balázs templom régészeti feltárásáról

Írta: Sári Aliz

2017. február 3-án, Szent Balázs napján rendezte meg közös szervezésben Tata Város Önkormányzata és a Kuny Domokos Múzeum „A tatai Szent Balázs templom nyomában” című konferenciát a Városháza dísztermében.

A tatai Kossuth tér felújítása céljából még 2015-ben megelőző feltárásokat végeztek a múzeum munkatársai, ahol előkerült egy középkori eredetű, Szent Balázs tiszteletére felszentelt templom, és egy körülötte fekvő temető maradványai. A területet a leletek kiemelése után betemették, majd a terveknek megfelelően elkészült a Kossuth téri kő- és márvány burkolat, valamint a növényzet telepítése. “A tatai Szent Balázs templom régészeti feltárásáról” bővebben