Írta: Sári Aliz
2017. február 3-án, Szent Balázs napján rendezte meg közös szervezésben Tata Város Önkormányzata és a Kuny Domokos Múzeum „A tatai Szent Balázs templom nyomában” című konferenciát a Városháza dísztermében.
A tatai Kossuth tér felújítása céljából még 2015-ben megelőző feltárásokat végeztek a múzeum munkatársai, ahol előkerült egy középkori eredetű, Szent Balázs tiszteletére felszentelt templom, és egy körülötte fekvő temető maradványai. A területet a leletek kiemelése után betemették, majd a terveknek megfelelően elkészült a Kossuth téri kő- és márvány burkolat, valamint a növényzet telepítése.
A leletek vizsgálata és restaurálása után, az eredmények birtokában úgy döntöttek, hogy megismertetik a szélesebb közönséggel is a szerzett tudást. A konferenciát Tata város polgármestere, Michl József nyitotta meg. Elmondta, milyen számottevő és fontos feltárást végzett el a múzeum csapata, és mindezt rekord gyorsasággal képesek voltak teljesíteni annak érdekében, hogy a tér rekonstrukciós munkáit időben megkezdhessék, elkészüljön időben a felújítás.
Az előadó beszámolt a feltárás menetéről. A korabeli források is megemlítenek egy templomot, amiről tudni kell, hogy folyamatosan használatban lehetett, hiszen különböző időszakokra datálják az előkerült falmaradványokat. Az épület kápolnáját 15. század elejére teszik, így ez a legkorábbi időszak a létesítmény használatra. A 17. század végére tehető egy kripta és egy sekrestye építése.
Kürthy Dóra az archeometria eljárást alkalmazta a falmaradványokon, és különböző összetételű kőzettípusokat fedezett fel. A kőzettípusokat négy kategóriába lehet sorolni: fehér mészkő, jurakori vörös mészkő, eocén és édesvizű mészkő. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy a templomhoz használt mészkövet nem csak a közvetlen környezetből szerezték be, hanem a mai Tatabánya-Síkvölgy területéről is hozatták.
antropológiai vizsgálatát László Orsolya ismertette.
Az ott talált sírok leletanyaga és csontanyaga erősen bolygatott állapotú volt, de sikerült a csontvázak helyreállítása. Megállapították, hogy a nők sírjai a templomhajók belsejében, a férfiaké azokon kívül helyezkedtek el. A csontleletek állapotából definiálni tudták az egyének betegségeit is. Voltak, akik skorbutban, vérszegénységben, TBC-ben, csontvelő- vagy csonthártyagyulladásban szenvedtek. Találtak deformált csontállományú elhunytakat is, akik gerincferdülésben, vagy valamilyen rosszul összeforrt csonttörésben szenvedtek.
A sírokban megmaradt textilleleteket Perger Andrea vizsgálta meg, amelyek igen erősen szennyezettek voltak. A textildarabkákat mikrokémiai tesztnek vetették alá; a tisztításuk mikroszkóp alatt történt ultrahangos párásítással.
tiszteletéről beszélt
Szent Balázsról keveset lehet tudni, de annyi bizonyos, hogy Örményországban született, és Szebaszte város közössége választotta meg püspöknek. A korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban egyaránt fent maradt. A személyét övező tisztelet a 9. századtól terjedt el. A 14-16. században szentkultusz változás ment végbe, ennek következtében a szentekhez fűződő kötelék egy-egy területre korlátozódott. Ezt követően Szent Balázs a betegek védőszentje lett, azon belül is a torokgyíkban szenvedőké. A szentelmények szerepe – melyet Havassy Bálint fejtett ki – igen fontos momentum a katolikus liturgiában. Általuk élik meg ugyanis a hívek a túlvilággal való kapcsolatot, és kérik Isten áldását. Szent Balázshoz kapcsolódik a gyertyaégetésnek az a szokása, amikor a betegségben szenvedő ágya mellett helyeznek el gyertyát, kérve gyógyulásukat.
Köszönjük a konferencia megszervezését Tata Város Önkormányzatának, a Kuny Domokos Múzeum dolgozóinak és az est előadóinak.