Írta: Márku Mónika
Az Ünnepi Könyvhét keretében, 2019. június 12-én került sor a József Attila Megyei és Városi Könyvtár Évkönyve 2018 című kiadvány bemutatójára a JAMK Népház Úti Fiókkönyvtárában. A rendezvény házigazdái dr. Horváth Géza szerző ─ szerkesztő és Takács Anna olvasószerkesztők voltak. A bemutatón megjelenteket ifj. Gyüszi László igazgatóhelyettes köszöntötte, majd egy perces néma felállással emlékeztünk meg a tavaly tragikus balesetben elhunyt kolléganőnkről, Bartók Gertrúdról és családjáról. A megemlékezést követően dr. Horváth Géza rövid felvezetője után az évkönyv jelen lévő szerzői ismertették tanulmányaikat, megírásuk motivációját, keletkezésük történetét néhány percben.
Kiemelt kép: Mikolasek Zsófia, dr. Horváth Géza, Takács Anna. Fotó: Török Csaba
Ez az évkönyv – tudtuk meg dr. Horváth Géza kollégánktól – az eddig megjelentek sorában a tizenkilencedik. 1952 óta adja ki a könyvtár. Először ötévente, majd 1990-től (Monostori Imre vezetésétől) pedig kétévente jelenik meg. Mind térben, mind időben és témában is igen színesre sikerült a mostani kiadvány. Helytörténeti rovatában Dorogtól Komáromig (szinte a teljes megyét átszelve); a 16. század közepétől a második világháborún át napjainkig; a prostitúciótól, a második világháborús bombázásokon, családtörténeteken, megyei párttitkárok életrajzán át a tatabányai ipartörténet napjainkig megjelent szakirodalmairól olvashatunk benne.
Könyvtári, módszertani rovatában szűkebb szakmánkról szóló tanulmányok íródtak Nász János, Suller Ildikó, Mikolasek Zsófia és dr. Horváth Géza tollából. Nász János az Öko-esték 2014 és 2017 közötti programjairól, a könyvtár fenntarthatóság melletti elkötelezettségéről, törekvéseiről és a 2018-as évben elnyert nemzetközi Zöld Könyvtár díjról írta meg tanulmányát. (A kötet címlapján pedig méltó elismeréséként a Zöld Ág Díj szerepel, melyet Nász János kollégánk kapott városi elismerésként.) Suller Ildikó írása szintén az elmúlt 5 év gyermekkönyvtári programjainak, foglalkozásainak, táborainak szinapszisa. dr. Horváth Géza a megyei könyvtárnak a megyei értékek összegyűjtésében, népszerűsítésében betöltött szerepét foglalta össze. Mikolasek Zsófia igazgató asszony pedig a KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) kialakulásáról, fontosságáról, munkájáról, szerepéről számolt be tanulmányában.
Mikolasek Zsófia tanulmánya egy kicsit szubjektív is, hiszen a komáromi könyvtárból a tatabányai megyei könyvtárhoz kerülve, 2014 februárjában hamarosan a Megyei Módszertani Csoport vezetője lett. Így közvetlenül, saját bőrén tapasztalta meg az akkor még kezdeti stádiumban lévő, gyerekcipőben járó KSZR minden velejáróját, sokrétű feladatát (a dokumentumok beszerzése, feldolgozása, logisztikája, a különféle könyvtári programok, továbbképzések, olvasásnépszerűsítő foglalkozások, író-olvasó találkozók, nyári táborok megszervezése, lebonyolítása és nem utolsó sorban felújítások kezdeményezése).
A könytárellátási rendszer kezdeti nehézségei után mára elmondhatjuk, hogy sikeresen, hatékonyan működik a megyében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rendszer részeként működő 60 kistelepülési könyvtár, és az évről-évre növekvő olvasói létszám.
A Helytörténeti rovatból két tanulmányt, a könyvbemutatóról két előadást emelnék ki. Az egyik Számadó Emeséé, aki a prostitúció történetét, a bordélyházak magyarországi megjelenését, komáromi vonatkozásait és helyi történeteket mesélt el. A másik pedig Rabi Lenkéé, aki – „Miután a pokol minden ördöge elszabadult volna…” Komárom bombázása 1944-ben – című munkájában a tőle megszokott precizitással írta le a város második világháborús bombázásait szemtanúk, túlélők visszaemlékezései alapján. Előadása alatt és tanulmányát olvasva, mintha közvetlen közelről élnénk át az eseményeket, a megtörtént szörnyűségeket.
Az Évkönyv a szokásos módon az Adattárral fejeződik be, mely Komárom-Esztergom Megye könyvtárainak kiadványait és könyvtáraira vonatkozó újság- és folyóiratcikkek repertóriumát tartalmazza 2014-2017 között, az évkönyv szerzőinek, munkatársainak felsorolásával.