Írta: Márku Mónika
2015. április 21-én, a komáromi Klapka György Múzeumban ezzel a címmel került sor egy könyvbemutatóval összekötött kiállítás-megnyitóra. A rendezvény meghívott vendége Dr. Borhy László akadémikus volt, aki az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója. A kiállítás apropóját egy újabb rendkívüli lelet, Philippus Arabs császár brigetiói törvénytáblájának szerencsés felfedezése adta. Ezen az eseményen került sor a lelet bemutatására és az erről készült kiadvány ismertetésére. Az időpont pedig (tudatosan) egybeesett Róma megalapításának 2768. évfordulójával.
Dr. Borhy László
Kép forrása: http://regeszet.elte.hu/hu/borhy
A rendezvényt Számadó Emese igazgatónő nyitotta meg, majd átadta a szót Borhy professzor úrnak, aki előadásában beszélt a lelet keletkezéséről, történetéről, megtalálásának körülményeiről és nemzetközi régészeti jelentőségéről is.
Mint ahogy előadása elején említette, erről a szenzációs leletről még 2014 őszén értesültek megtalálójától, Kiss Attila szőnyi lakostól, önkéntes segítőjüktől. Pont abban az időben, amikor befejeződtek a Komárom-Almásfüzitő között épülő gát megelőző feltárásai, ahol római kori településre és fürdőre bukkantak.
Bejelentését követően a lelet a múzeumba került, ahol azonnal megkezdődött annak restaurálása. Mint kiderült, ezek a bronz töredékek ismét egy törvénytábla maradványai, amely már a második ilyen felfedezés Szőnyben. Az első – mondta az akadémikus – még 1930-ban került elő, és Kr. u. 311-ből származik. 1936-ban publikálták. Már ennek is akkora nemzetközi jelentősége volt, hogy számos nyelvre lefordították, és egyes egyetemeken bekerült a tananyagba is Amerikában.
Tavaly ősszel 6 töredék került elő, melyek annak a bronz törvénytáblának a részei, amelyet Kr. u. 244-249 között adott ki Marcus Iulius Philippus (Philippus Arabs) római császár. Ő volt az első arab származású keresztény uralkodó. Innen kapta az Arabs elnevezést is.
Sajnos az előkerült töredékekből a törvénytábla szövege nem teljesen rekonstruálható. A teljes törvénytábla kb. 18-25%-át teszi ki. Ennek ellenére azonban jól elhelyezhető a Kr. u. 3. század történelmében. Meghatározható műfaja (a császári törvénykezés egy formája) és készítésének módja is. Philippus Arabs császár (Kr. u. 244-249. között uralkodott) nevét kétszer is említi a tábla. Ezt annak ellenére is meg tudták állapítani, hogy az akkor szokásos módon a császár halálát követően kitörölték onnan a nevét.
Marcus Iulius Philippus. Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Philippus_Arabs_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r
Eme törvénytábla a római jogtörténelemben is párját ritkítja. A törvénytábla szövegéből, történelmi korban történő elhelyezéséről következtetni lehet Arabs császár trónra kerülésének következményeire, népszerű intézkedéseire (pl. kiváltságok megerősítése), költséges tevékenységeire is. Az előkerült törvénytábla szövege a brigetiói katonák és a császár közötti párbeszédet örökíti meg. A katonák és családjaik számára a császár által adott kiváltságokat tartalmazza. Keltezése Kr. u. 247-249. közé tehető.
Dr. Borhy László bevezetőjének végén megköszönte a segítséget és a közös munkát mindazoknak, akik nélkül ez a kiállítás és kiadvány nem jöhetett volna létre. Név szerint Számadó Emesének és Bartus Dávidnak (szerzőtársainak), Kiss Attilának (a lelet megtalálójának), Döbröntey Szilviának (restaurálás), Vida Ágnesnek (ő készített 3D-s felvételt a leletről), Komárom Város Önkormányzatának, dr. Molnár Attila polgármesternek, a Komáromi Közgyűjteményi Közalapítványnak, Dr. Anthony Borelnek és Dr. Csippán Péternek (ELTE – MTA Interdiszciplinális Régészeti kutatócsoport és ELTE BTK Arhaeometriai és Régészeti Módszertani Tanszék), továbbá Darázs Panninak (Deutsches Archäologisches Institut, Róma), Dr. Francisca Feraudi-Gruénaisnak (Seminar für Alte Geschichte und Epigraphik, Universität Heidelberg), Dr. Franziska Beutlernek (Institut für Alte Geschichte und Altertumskunde, Papyrologie und epigraphik, Universität Wien), Szabó Miklós akadémikusnak (ELTE BTK Régészettudományi Intézet), Professor Michael Peachinnak (New York University)a szakirodalom beszerzésében és Dr. Kovács Péter professzor úrnak (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Latin Tanszék, Piliscsaba) a töredékek műfaji besorolásában, az egyes kifejezések értelmezésében.
Mindazt tehát, amit erről az előkerült törvénytábláról tudhatunk, azt ebben a kötetben közzétették.
A kiállítás és kötetbemutató végén a koppánymonostori Vasas Cukrászda felajánlásának köszönhetően a bronzkori lelettöredéket ábrázoló tortával ünnepelt az összegyűlt tömeg, s kívánt boldog születésnapot Rómának.
