Írta: Dr. Horváth Géza. Fotók: Schuck Mária
A Laskai Osvát antikvárium évek óta szervez a legkülönbözőbb, elsősorban esztergomi helytörténeti témákhoz kapcsolódó témákban könyvbemutatókat, előadásokat, kirándulásokat. A lokálpatriótákat 2008 óta megjelenő helytörténeti könyveikkel várják az antikváriumban. Rendszeresen szerveznek ugyanitt, nonprofit módon, ingyen látogatható könyvbemutatókat is. 2014 óta a Szent Adalbert Központban helytörténeti előadásokon, „Esztergom és környéke kincsei” címmel ingyenesen látogatható programokon vehetnek részt az érdeklődők.
Ez alkalommal már a 70. „előadásra” került sor március 12-én, Esztergom-Szentgyörgymezőn. A történelmi séta aktualitását nemzeti ünnepünk, s annak helyi vonatkozásai jelentették. A városrészben a forradalom- és szabadságharc centenáriuma jegyében, 1948-ban számos utcát neveztek el, az ahhoz kapcsolódó jeles személyiségekről. Ezeket végig járva, meg-megállva hallgattuk Menyhárt Csaba történelem tanár szavait. A kiadós séta címe és útvonala szerint: A Horváth Géza sortól a honvédtemetőig ismerkedhetett meg a kicsi, de lelkes csapat történelmünk e jeles korszakának esztergomi emlékhelyeivel. A kirándulás elején a Horváth Géza soron álló Trianon emlékműnél összegyűlt maroknyi érdeklődőt az antikvárium tulajdonosa, háziasszonya Mara köszöntötte.
Itt Menyhárt Csaba szólt röviden Horváth Gézáról. Ő a Tiborcszegi Horváth család sarjaként 1833-ban, tinnyei kisbirtokos családban született. Az esztergomi főgimnázium diákját a forradalmi lelkesedés a Pest vármegyei nemzetőrök közé vitte. Velük, az Esztergom vármegyeiekhez hasonlóan, Komáromba került. A szabadságharc legfiatalabb honvédei egyikeként részt vett a bácskai szerb felkelők elleni harcokban. Ezt követően ott volt a főbb csatatereken. A tavaszi hadjárat eseményiben a 34. honvéd zászlóalj kötelékében harcolt. Világosnál tette le a fegyvert. 1867 után hivatalt vállalt, a helyi honvédegylet egyik szervezője volt. 1903-ban megírta emlékiratait és a következő évben halt meg.
Ezután a Vécsey utcán át a Klapka térre mentünk, röviden felidéztük az aradi vértanú és a komáromi vár feladója legfontosabb tetteit. Utóbbi helyszínen a bátrabbak és jobb hangú megemlékezők elénekelték a Klapka indulót. Ezután a Dessewffy és Andrássy (nem azonos a krahszahorkai előnevű grófi családdal!) utcákat róttuk. Majd következett a Nagysándor Józsefről elnevezett utca. Az ő tettei közül Menyhárt Csaba kiemelte az 1849. augusztus 2-i debreceni csatát, melyet a tízszeres orosz túlerővel szemben Görgei parancsára vállalt.
Nem sorolom a többi aradi vértanúról elnevezett és általunk végig járt utcákat, de végezetül még ki szeretném emelni Oltósy Pál (1818-1894), a szabadságharc századosa, Szentgyörgymező örökös díszpolgára emléktáblájának felkeresését. Ő a szabadságharcot követő békeidőkben jelentős üzleti vállalkozást működtetett a környéken. A magyar meggyfatermesztés, sétabot és szipkagyártás megteremtőjét tiszteli benne az utókor.
1848/49-ben esztergomi épületekben és a kanonok-házakban tábori kórházat rendeztek be a nagysallói és kéméndi csaták sebesültjei számára. Később a Buda és Komárom ostrománál megsebesült honvédeket is idehozták. De gonddal ápolták a hátrahagyott császári katonákat is. Meg kell említeni, hogy a kórház felállítása Palkovics Károly (1816-1897), helyi születésű kormánybiztos nevéhez fűződik. Az itt meghalt katonák sírjait látogattuk meg a Honvédtemetőben. Utunk végállomásán megkoszorúztuk több jeles személyiség, így Horváth Géza síremlékét is.
Horváth Géza emlékiratainak újabb kiadása Menyhárt Csaba forrás-értékelésével, jegyzeteivel az idei Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Laskai Osvát Antikvárium kiadásában.
