Írta: dr. Horváth Géza.
Szerző: Dr. Jósa Iván. Kecskemét, Magánkiadás, 2007. A digitális verzió elérhető az oldal alján a linkről
Komárom megye és Kecskemét kapcsolata érdekes lehet az előbbit kutatók számára is. Csak egy másik érintkezési pontot említek, ami az irodalom, és talán a jogtörténészek területe. A komáromi származású nagy író, Jókai Mór folytatott jogi tanulmányokat 1842-44 között Kecskeméten. Erről így írt: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte.”[1] Ez akkor is igaz, ha nem sokkal ezután felhagyott az ügyvédkedéssel.
Bottyán generálisról, a magyar hadtörténelem egyik legtehetségesebb tábornokának életéről sokat tudunk, de életrajza ilyen kapcsolatait egyben még nem olvashattuk. Az esztergomi születésű Bottyán katonai pályája, a szabadságharc alatti ténykedése során szoros kapcsolatban állt a hírős várossal. Ezért érdemes kiemelten számon tartani nevét Kecskemét híres-neves emberei között is. No meg azért, hogy jobban megismerhessük személyiségét.
„A vezénylő tábornok” kapcsolata Kecskeméttel a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc előtt keletkezett akkor, amikor Bottyán János még a törökök, illetve a rácok (szerbek) ellen vívta kemény és véres ütközeteit, nem kímélve a saját életét sem. Az első adatok 1685-re nyúlnak vissza. Ugyanis ekkor „mint esztergomi főhadnagy álla jót 1685-ben a gróf Csáky László tatai várkapitány által igazságtalanul erőszakoskodással letartóztatott (kecskeméti) kereskedőkért 1200 frt. erejéig. Akkoriban tekintélyes összeg, íme már ekkor védnöke vala a nyomorgatott népnek. Ezen szegény kereskedő emberek Tatából hozzáutaztak le Esztergomba mint a megnyomorítottak ismert gyámolyához, s könyörögtek neki: segítene rajtok. Bottyán nem restellé a fáradságot, fölment ügyökben Tatába, és saját pénzbeli kezessége mellett kiegyenlíté dolgukat Csákyval, pusztán jó lelküségből.” (Thaly Kálmán: Bottyán János II Rákóczi Ferenc fejedelem vezénylő tábornoka, Pesten, 1865. 27.)
Az epizód rávilágít a zord katona emberi énjére, természetére is. Nyers, józan és igazságos volt, katonáinak is igazságot szolgáltatott.
Jósa Iván szerint: “minden katonai intézkedés közepette Bottyán János megmaradt együtt érző lenni mind a katonáival, mind pedig a lakossággal szemben, s ezért a neve hírére már a szétoszlott katonaság is sietett ismét a zászlók alá gyülekezni, mert tudták, hogy Bottyán generális mint fiait szerette és gondozta a katonáit. E tekintetben a kecskemétiek sem voltak kivételek. Mindez talán összefügg a generálisnak azzal az intézkedésével is, hogy visszajuttatta Kecskemétnek a korábban Szolnokra kért és hajtott vágómarhákat.”[2]
https://mek.oszk.hu/12800/12814/12814.pdf
[1] Orosz Lászó: Jókai Kecskeméten. „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte. http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/3137/1/tiszataj_1954_002_114-119.pdf
[2] uo. 27. p.