Írta: dr. Horváth Géza. Megjelent a Kemlib című lap 2014. 5-6. számában
A holokauszt 70. évfordulója tiszteletére számos megemlékezés, emlékeztetés zajlott országszerte. Ezek sorába illeszkedett az a tatabányai kapcsolatépítő, ismeretátadó rendezvény is, melyet a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület szervezett a KPVDSZ Művelődési Házba.
Megnyitójában Kancz Csaba alpolgármester elmondta, hogy a magyarság története és benne a tatabányai helytörténet sem képzelhető el a zsidóság nélkül. A zsidóságnak a modernizációban játszott szerepét is meg kell ismernünk. Szembe kell néznünk közös történelmünkkel, tragédiánkkal. Soha többé! Az emlékezet és kibeszélés erősítse a jövőbe vetett együttműködés reményét, – hangsúlyozta.
Petrasovits Anna, a konferencia egyik fővédnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy újra kell fogalmaznunk a zsidó-magyar együttélés alapjait, ami lehetőséget ad a nemzeti megbékélésre. Sok ilyen konferencia kell ahhoz, hogy részletesen feldolgozzuk a múltat, amihez őszinte szembenézésre és bocsánatkérésre is szükség van.
Suchman Tamás, a Mazsihisz tagja, a másik fővédnök arról szólt, hogy a zsidóságnak mindig is harcolnia kellet az életben maradásért. Ám az 1930-as 40-es években „valami nem történt meg az emberek lelkében.” Nem készültek fel a tragédiára. Együtt kell megemlékeznünk a magyarságról és zsidóságról a második világháborús szenvedések között. A vészkorszakból, a történelemből tanulnunk kell, meg kell hallgatnunk a túlélőket. A múltat csak tisztességgel, őszintén, a tényeket szem előtt tartva lehet és kell feltárni.
Izsák Zoltán a szervezők nevében és a Társaság vezetőjeként egy példával illusztrálta, hogy a történelem folyamán a helyi zsidók mennyire szolgálták az előd települések lakosságát, mennyire járultak hozzá Alsó- és Felsőgalla, Bánhida és a bányatelep fejlődéséhez. Nem eléggé közismert tény, mondotta, hogy Donáth Gyula, maga is zsidó származású szobrászművész helyi Turul szobrának felállításához a költségek több mint felét adták hozzá, – Herzl Tivadar és a zsidó hitközség tagjai.
Róbert Péter, az Országos Rabbiképző Intézet tanára rendkívül szuggesztív és adat gazdag előadásában a honfoglalástól 1945-ig tekintette át a zsidó-magyar közös történelmet. Tényeket közölt és tévhiteket oszlatott. Kiemelte a zsidóság szerepét, és az egyenjogúsításért folytatott harcát. 1848-49-ben a zsidóság, akkori, az országban meglévő százalékos arányánál nagyobb mértékben, anyagilag is támogatta a magyar függetlenségi törekvéseket, szabadságharcot. Rámutatott arra, hogy az 1867 utáni emancipációt követően elmagyarosodás következett be a magyarországi zsidóságnál. Gazdasági és kulturális téren is jelentősen kivették részüket a „boldog békeidők” névvel fémjelzett modernizációból. Az ekkoriban jelentkező antiszemitizmus külföldi mozgalmak helyi lecsapódásának tekinthető. Ezután részletesen elemezte az új utakon elindult kisebb országban meghozott fajvédelmi törvények negatív hatásait, a zsidóságot jogi eszközökkel háttérbe szorító intézkedéseket. Kiemelte a külföldi diplomaták embermentő tevékenységét.
A Centropa Hungary, egy nemzetközi szervezet magyar tagszervezete 2001 óta végez kiemelkedően sikeres társadalomtörténeti kutatómunkát, melynek során elsődleges források alapján, személyes történeteken keresztül mutatja be a közép- és kelet-európai zsidóságot a 19–20. század fordulójától napjainkig. Az intézet munkájába Czingel Szilvia munkatárs vezette be a tatabányai hallgatóságot. Elmondta. céljuk személyes élettörténeteken keresztül-, zsidó emberekkel készült és adatbázisba szervezett életút interjúk segítségével megőrizni és közzé tenni a zsidóság történeti örökségének fellelhető momentumait, emlékeit. Emellett a Centropa másik célja olyan módszerek és megoldások kidolgozása, melyek elősegítik a legmodernebb technológiák hasznosítását az oktatásban. (www.centropa.org )
A zsidóságát és magyarságát egyként megvallott nemzetközileg is elismert kiváló magyar orientalista és zsidó tudós, Goldziher Ignác életét és munkásságát mutatta be előadásában Riszovannij Mihály egyetemi docens a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója. Összhangban a konferencia és a rendező társaság céljával : „A kultúra és történelem ápolása segítségével, megismerni és népszerűsíteni a már meglévő történelmi-kulturális kapcsolatokat, hagyományokat.”
A Komáromi Zsinagóga működéséről, a komáromi erőd deportálásokban játszott szerepéről is szó volt. Milyen szerepet tölt be napjainkban a Komáromi Zsidó Hitközség a környékbeli zsidók hagyományainak megőrzésében címmel és tartalommal Paszternák Tamás Menház Zsidó Kulturális és Közösségi Központ (Komárno) bemutatásával kezdődött a Komárom-Esztergom megyei zsidóság történetével, és ez esetben a határon túlra került zsidósággal foglalkozó előadások sora. A 19. században nagy létszámú zsidó közösség élt az akkori megyeszékhelyen, jelentős hitélet folyt a három zsinagógában. A mára jócskán megfogyatkozott gyülekezet mindennapjaiban szélesre tárta kapuit a Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon élő hittestvérei előtt. Programjaik, rendezvényeik nyitottak minden más vallású, kultúrájuk iránt érdeklődő látogató számára is.
A Holokauszton innen és túl. A tatabányai zsidóság története a bányanyitástól a fiókhitközség megszűnéséig (1896-1957) című, nagy érdeklődéssel kísért előadás következett. Simonik Péter helyi kutató, aki egyben a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense is, vázolta témájának feldolgozási nehézségeit, módszertani megközelítését. Ezzel együtt feldolgozta és részletesen ismertette témáját. „Bármennyire is jól sikerült beilleszkedniük a négy község életében az 1930-as évek második felének antiszemita hulláma őket sem kerülhette el, s az ennek jegyében született ún. zsidótörvények fokozatosan a helyi társadalom peremére sodorták a helyi közösség tagjait.”
A tata-tóvárosi zsidóság története, a holokauszt áldozatairól ifj. Gyüszi László a József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, helytörténész emlékezett meg. A rövid előadásban csak nagy vonalakban vázolta fel a tata-tóvárosi zsidóság kivételes helyzetét az Esterházyak uradalmán. Felvázolta és ezzel egyben csatlakozott is a korábban felszólalókhoz abban a témában, hogy a zsidóság – más útjuk nem lévén – a kereskedelemben, a gazdaságban, az iparban helyt állva segítette a város fejlődését. De a kultúra, a sport, az egészségügy területén is sok zsidó vallású ember ténykedett. A holokauszt embertelenségeiről szólva némi meghatódottság is érződött az előadó szavaiból, hiszen itt konkrét emberi sorosokról esett szó, akiknek neve a mai napig is forog az emberek emlékezetében, de akik már nem tehetnek a város fejlődésért semmit – éppen embertelen elpusztításuk miatt.
Ezután e sorok írója mutatta be, internet kapcsolat hiányában csak szóban, a József Attila Megyei –és Városi könyvtárban az emlékév tiszteletére összeállított „Ajánló bibliográfia a zsidóság Komárom-Esztergom megyei történetéhez és a holokauszt megyei eseményeinek tanulmányozásához” című, intézményünk honlapján elérhető munkát:
Ajánló bibliográfia a zsidóság Komárom-Esztergom megyei történetéhez.
Összeállította és az előszót írta: ifj. Gyüszi László
B. Stenge Csaba hadtörténész, a Tatabányai levéltár igazgatójának ismertetője révén a tanácskozás záró előadásából megismerhettük a munkaszolgálatosok szerepét a bánhidai erőmű hűtőtavának építésében.
A konferencia meghívottjai Tatabánya, Tata, Oroszlány középiskoláinak történelem tanárai, a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület tagjai, a Komáromi Zsidó Hitközség tagjai, a téma iránt érdeklődő középiskolások, kulturális közintézmények dolgozói, kutatók, könyvtárosok, muzeológusok voltak. Az előadások anyagáról videofilm készült rendhagyó történelemórák megtartásához.
Megyénk más városában, a legrégebbi zsidó lakosokkal bíró Esztergomban is megemlékeztek a holokauszt évfordulója kapcsán a város zsidóságáról. Június 10-én Esztergomban a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei Levéltára Palkovics termében emlékeztek meg Esztergom és környéke zsidóságának történetéről Peragovics Ferenc tanár (Dobó Katalin Gimnázium) előadásában. Közreműködtek a Dobó Katalin Gimnázium tanulói. Ezt követően mutatták be: Varga Ágota: Visszajöttek: A Holokauszt Komárom-Esztergom megyei túlélőinek visszaemlékezései című dokumentumfilmjének Esztergomra és környékére vonatkozó részeit. A rendezvény a Nyitott Levéltárak 2014 című program-sorozat részeként valósult meg.