Írta: Stegmayer Máté ¹
A tatai Kuny Domokos Múzeum 2020. május 18-án, a múzeumi világnap és az internet világnapja keretében mutatta be új online adatbázisát, mely az 1869-es népszámlálás rendkívül gazdag adatait teszi elérhetővé a Tatai járás területére vonatkozóan. A sajtótájékoztatóra a Német Nemzetiségi Múzeumban került sor Rigó Balázs alpolgármester, dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Stegmayer Máté segédmuzeológus részvételével.
Magyarország területére vonatkoztatva sajnos meg kell állapítanunk, hogy sokkal kevesebb népesség összeírási ív maradt fent, mint egyes más európai országok esetében. Ezen adatgyűjtések jelentős részét a XIX. századi családtörténeti, történeti demográfiai és társadalomtörténeti kutatásokra eddig nem is igen használták, használhatták széles körben. A családtörténeti kutatások forrásköre is többnyire az egyházi, majd 1895-től az állami anyakönyvi nyilvántartásokban és egyéb összeírásokban merül ki.
Az 1869-es népszámlálás korszakalkotó állomás az állami népességregiszter bevezetésében. Elmondható, hogy az alapvetően mezőgazdasági termelésből élő országot az indusztrializálás előtti utolsó, még archaikus állapotában ábrázolta.
A XVIII–XIX. században ugyan több kísérlet történt az állami népességszámlálás bevezetésére (Conscriptio Animarum, II. József-féle népszámlálás, Conscriptio Ignobilium), erre nem kerülhetett sor, ismétlődő folyamattá nem váltak. Az első, szabályozott, „formanyomtatványok” alapján végrehajtott népszámlálásra 1784 és 1787 között került sor, alapvetően katonai céllal. A következő, a népesség egészét számba vevő összeírásra a neoabszolutizmus idején, 1850–1851-ben került sor. Alapvetően ez még ismételten az osztrák szervek katonai jellegű népösszeírása volt. A következő, 1857-es összeírás során már elsősorban demográfiai szempontokat tartott az államszervezet szem előtt.
Magyarországon az első hivatalos statisztikai szolgálatot 1867-ben alapították meg a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium részeként. Ezen előzmények után kerülhetett sor a magyar statisztikai szolgálat modern szemléletű, demográfiai jellegű 1869-es népesség összeírásra, amely során a lakosság és otthonaik mellett a háziállatok fajtáit és számát is rögzítették. Az eredményeket járásonként tették közzé, községenkénti részletezésben csak néhány vármegyében, a házak népességszámával, nemek, vallási megoszlás és műveltségi állapot szerint. A későbbiekben, az 1870-es évhez viszonyítva minden tízedik évben ismétlődtek az összeírások az 1930-as évig bezárólag. Ezen folyamatos és ismétlődő, egységesített jellegű összeírások tették lehetővé – a korábbiak változó jellegű adataival ellentétben – a demográfiai és egyéb változások általános, statisztikai alapon történő rögzítését, amit a statisztikai évkönyvekben tettek közzé számszerűsített, személyes adatok nélkül.
Az eredeti felvételi íveket a későbbi népszámlálások után többnyire selejtezték. Kevés megyére vonatkozó felvételi ív maradt fent. Szerencsére a történeti Komárom vármegye is ezen kevés kivétel közé tartozik. A vármegyénk területére vonatkozó felvételi íveket a szlovákiai Nyitrai Állami Levéltárban őrzik. Habár ezek a gyűjtemények nehezen kutathatók, a világszerte elterjedt digitalizálás során a www.familysearch.org nevű oldalon elérhetővé tették őket. Mivel több ezer képfájlról beszélünk, az íveket pedig korabeli kézírással töltötték ki, az információk kinyerése és azonosítása hosszadalmas folyamat eredményeként tudott csak megvalósulni.
A Kuny Domokos Múzeum arra vállalkozott, hogy ezeknek a népszámlálási íveknek az adatait összegyűjti, rendszerezi és adatbázis formájában online elérhetővé teszi egy jóval szélesebb keresési lehetőséggel. Több mint 20.000 személy, 150 évvel ezelőtti, százezres nagyságrendű adatai válhattak így könnyen elérhetővé.
A népességszámlálás eredeti felvételi íveinek kinyerhető adatait 2014 és 2017 között, elsősorban nyári diákmunkák, valamint iskolai közösségi szolgálat keretében, a múzeumban dolgozó diákok gépelték be. A projektet a múzeum munkatársa, Szabó Péter koordinálta, aki segítette a diákok munkájának hatékonnyá és gördülékennyé tételét, majd összesítette és rendezte az évek alatt felgyülemlett adatmennyiséget. Ő végezte el az 1869-es utcanevek azonosítását a települések jelenlegi utcaneveivel. A 2018–2019-es évben dr. Schmidtmayer Richárd múzeumigazgató és Stegmayer Máté segédmuzeológus a felvett adatok helyességét és valósságát ellenőrizte, s az elkészült adatbázist szakmai lektorálását végezték el. Ezen hosszú éveken át tartó projekt eredményei váltak most nyilvánosan elérhetővé az új online adatbázison keresztül.
Azzal, hogy Komárom vármegye Tatai járásának házakra lebontott felvételi ívei rendelkezésünkre állnak, összefüggő társadalmi-gazdasági viszonyokra következtethetünk a későbbi feldolgozásukkal. Az egyedi felvételi ívek azonban hasznosan segíthetik a családtörténeti kutatásokat, családfák összeállításához is nagy segítséget nyújtanak, hiszen komplett háztartásokat rögzítenek.
Az eredeti népszámlálási ívek adatainak rögzítésekor mindig tekintettel voltunk arra, hogy az átírásokat betűhíven végezzük el.
Mivel a népességszámlálás során az adatrögzítés bemondás alapján történt, ez merőben megnehezítette az adatok – gondolunk itt elsősorban a vezeték- és a keresztnevekre – egységesítését.
A korabeli adatrögzítők számtalan módot találtak egy-egy keresztnév leírására, így néhány példát kiemelve: a Ferenc név fellelhető volt Ferencz, Ferentz, Franz, Feri, de Ferkó formában is, az Istvánok Stefan, Istvány, Istók és Pista alakokban szerepeltek. Az Erzsébetek Erzsébeth, Elisabeth, Erzse, Örzsébet, Örzsi és Böske alakban is előkerültek, a Katalinok pedig Catalin, Katharin, Katharina, Kati, Kádi és Kataként fordulnak elő. A családnevek közül sem csak az idegen eredetű nevek okoztak problémát a korabeli adatrögzítőknek. A sváb családnevek közül a legtöbb változat a Baudentisztl név leírására született: Baudendisztl, Baudenkitl, Baudentistl, Baudentisztel, Baumdisztl, Baumtiszli, Pautentistl és a már-már felismerhetetlen Padtinszker formákban. Ezen kereszt- és vezetékneveket az adatok feldolgozásakor megkíséreltük egységesíteni, így jó eséllyel bízhatunk abban, hogy az adatbázist használó személyek abban az esetben is megtalálják a keresett, népesség összeírásban szereplő nevet, ha azt 1869-ben a mai írásmódtól merőben eltérő módon vetették papírra.
A felvételi ívek adatcsoportjai egységekbe rendezve érhetők el. A „Személyes adatok” menüpontban a néven túl szerepel a születési dátum és hely is. Mint minden más adat, így a születési év rögzítése is bemondás alapján történt, ennek alapján inkább tájékoztató jellegű, mint hiteles forrásról beszélhetünk ebben az esetben. Anyakönyvekkel összevetve kiderült, hogy a megadott évszám és a valós születés között általában egy-két év eltérés mutatkozik, a születési hely azonban sok esetben kellő támponttal szolgálhat egy családfakutatás megkezdésekor. A népszámlálási íveken feltüntették a családtagok vallását, foglalkozását, de az írni és olvasni tudás képességét is. A „Lakcím adatai” rovatba került a népszámlálási íven szereplő cím és házszám, mely a kor szokásának megfelelően nem utcánkénti lebontásban került még feltüntetésre, hanem az adott településen fennálló házak számát tükrözi. Ezt a korabeli címet igyekeztünk megfeleltetni a települések mai utcaneveivel és házaival, házhelyeivel.
Az „Ingatlan adatai” címszóhoz vonatkozó adatok által az adott család társadalmi helyzetéről alkothatunk könnyűszerrel képet, hiszen az ívekben rögzítésre került az ingatlanok mérete, a szobák és beépítettség mértéke és az épületek funkciója. Kiderül, egy épületen belül hány háztartás különül el, továbbá megjelenik rajtuk a fenntartott állatállomány nagysága is.
A helytörténet kutatás szempontjából a népszámlálási ívek a házak és házhelyeken épült jelenlegi épületek lakóinak és funkcióinak beazonosítására használható. Ezt segíti a XIX. század második felében készült kataszteri térkép, amelyen megtekinthető a település közel egykorú szerkezete, utcái, utcanevei, és az akkor álló épületei. Természetesen lehetőséget biztosítottunk arra is, hogy az érdeklődők az eredeti népszámlálási ívet is megtekinthessék. A familysearch.org oldalán, a település kiválasztásával elérhetőek az eredeti felvételi ívek.
A múzeum későbbi céljai között szerepel a történeti Komárom vármegye jelenlegi ország területére vonatkozó íveinek ilyenfajta közzététele. Az adatbázis tökéletesítésére várjuk megtisztelő és segítő megjegyzéseiket és észrevételeiket!
A cikk szerzője történész, segédmuzeológus, a múzeum munkatársa