Írta: Márku Mónika
1920. június 4. Franciaország, Versailles, Kis Trianon palota. Fekete péntek. Gyásznap. Az elveszített első világháborút követően a magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést. Ezzel az akkori Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy 2/3-át. Azóta nincs olyan magyar ember, nem nőtt fel olyan generáció, mely ne emlékezne meg erről a tragédiáról. 100 éve már, hogy nemzetünk bűnhődik, s viseli ezt a súlyos (lelki) terhet. A sebek bár lehet hogy azóta begyógyultak, de a hegek örökké megmaradnak.
2010. óta Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezünk meg az eseményekről határainkon innen és túl. Az idén immár századszor elevenedik meg múltunk fekete foltja, nemzetünk gyásznapja. Az évfordulóról megyénk települései is méltóképpen megemlékeztek. Harangok zúgtak, gyertyák és fáklyák égtek, emlékművek készültek.
Ácson az első világháborús emlékműnél dr. Szentirmai István polgármester és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő mondott beszédet. Ezt követően református istentisztelet és a Duna-parton az összetartozás tüzének meggyújtása zárta a megemlékezést.
Bábolnán a Nemzeti Ménesbirtok területén található emlékműnél emlékeztek meg a 100 évvel ezelőtti eseményekről.
Bajnán, a hivatalos megemlékezést megelőzően a Bajnai Hagyományőrző Tábortűz Egyesület virtuális őrtüzet gyújtott az Őr-hegyen a századik évforduló alkalmából, melyet 100 percig lehetett látni. A megemlékezés részeként itt is fellobban az összetartozás tüze Bertalan Miklós önkormányzati képviselő kertjében. Ünnepi beszédet Lázár Andor egyháztörténész, történelemtanár és diakónus, Pallagi Tibor polgármester és Bertalan Miklós képviselők mondtak. Az eseményen internetes kapcsolattal részt vettek a település erdélyi testvértelepülésének képviselői is.
Dadon, a centenárium alkalmából több mint 100 percen át tartott a megemlékezés a település Trianon parkjában. A rendezvényt a magyar Református Jövőért Alapítvány szervezte. A szentmisét Kovács Tamás református lelkész tartotta, ünnepi beszédet Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő mondott. Az esemény művészeti programját Vadkerti Imre énekművész, az őrzők együttes és Száraz Márk tárogatóművész szolgáltatta.
Dágon a nemzeti összetartozás napi megemlékezést a Trianon-emlékmű melletti parkban tartották. A megemlékező beszédet Steiner Tamás polgármester mondta, majd zenei és verses programok következtek. Az ünnepség zárásaként virágokat helyeztek el az emlékműnél.
Dunaalmáson a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján az önkormányzat a Dunaalmás Barátainak Körével közösen szervezte meg a központi megemlékezést. Az ünnepi beszédet Ollé Árpád polgármester és Oláh Kálmán tartották. A zenés műsort a Vadvirág énekkar, és az Őrzők Együttes adta. A megemlékezés gyertyagyújtással, koszorúzással és a Székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
Epölön az Epöli Értéktár Bizottság emléktúrát szervezett Trianon 100 címmel, az esemény méltó „megünneplésére”. A mintegy 20 km-es távot 40-en teljesítették. Az emléktúra mellett szentmisét és ünnepi megemlékezést is tartottak, s számos településhez hasonlóan itt is őrtüzet gyújtottak. Tácsik Attila polgármester emlékező szavai után az epöli Búzavirág Népdalkör adta elő műsorát. Záró eseményként végül megkoszorúzták a település Trianon-emlékművét.
Esztergomban a Prímás-szigeten lévő Országzászlónál és a kopjafánál tartották megemlékezésüket az Esztergomi Polgári Körök. Az eseményen Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Zoltai Dániel mondtak ünnepi beszédet.
Etén, a református templomban istentisztelettel adóztak a 100 évvel ezelőtti események előtt.
Kisbér városi megemlékezésén Sinkovicz Zoltán polgármester mondott beszédet a Batthyányi téri emlékműnél. A városban csatlakozva a Trianon 100-Szóljanak a harangok Kárpát-medencei kezdeményezéshez 100 másodpercig szóltak a Nagyboldogasszony Római Katolikus templom harangjai. Az ünnepi műsort a Táncsics Mihály Gimnázium diákjai és a Cseresznyék színtársulat adták. A programokat a Trianon-emlékmű megkoszorúzása zárta.
Komáromban az Endresz Csoport az önkormányzattal közösen versíró pályázatot hirdetett „A magyar fájdalom és összetartozás versei – Trianon 100” címmel a trianoni békediktátum aláírásának és Komárom kettészakításának 100. évfordulója alkalmából. A beérkezett pályaművek közül a 106 legjobbnak ítélt versből elektronikusan, ingyenesen letölthető antológia készült, melynek előszavát dr. Molnár Attila polgármester írta. A városi megemlékezést az Erzsébet-híd dél-komáromi hídfőjénél található Trianon-emlékharangnál tartották. A rendezvényen részt vett Keszegh Béla észak-komáromi polgármester is. A Monostori erődnél az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület, valamint az Endresz Csoport 100 ágyúlövéssel emlékezett a száz évvel ezelőtti eseményekre. Koppánymonostoron a Tolma Baranta Egyesület és a Kárpátia Sport Polgári Társulás együtt szervezett közös versmondást. Az Endresz Csoport a városi megemlékezések zárásaként emléktáblát avatott a koppánymonostori vasúti híd déli hídfőjénél Czita János alpolgármester részvételével.
- ábra Az Endresz Csoport által állított Trianon-emléktábla Komáromban
Lábatlanon a trianoni megemlékezés a Piszkei Sarlós Boldogasszony templomban szentmisével kezdődött. Az ünnepi beszédet Teller Péter polgármester és Naszák István történelem tanár mondták. A programokon Duka Gábor, a felvidéki Karva község polgármestere is részt vett. A centenáriumi megemlékezés utolsó programjaként megkoszorúzták a templom kertben lévő emlékművet.
A mocsai megemlékezések színtere a település Millennium Emlékparkja volt. Az ünnepi program részeként új emlékművet is állítottak. Az emlékművet Hörömpöli Tibor kezdeményezésére Karkó Attila kőfaragómester készítette el. A köztéri alkotás avatásán részt vett a Héregen élő színész-zenész házaspár, Döbrentey Ildikó és Levente Péter is. Ünnepi beszédet Lipót Gyula alpolgármester, Hörömpöli Tibor és Natkai Istvánné polgármester asszony mondtak. A rendezvény népdalénekléssel, gyertyagyújtással és koszorúzással ért véget.
- ábra a mocsai Trianon-emlékmű átadása
Nagyigmándon szintén harangzúgással és Hajduné Farkas Erika polgármester asszony beszédével emlékeztek a trianoni békediktátum centenáriumára a Magyarok Parkjában. Sugár Tamás református lelkész verses imával szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepség részeként 100 szál rózsát helyeztek el az emlékműnél. Ezt követően az Árgyélus Néptáncegyüttes, a Zúgó Néptáncegyüttes, és az Igmándi Hagyományőrző Egyesület adott műsort.
Naszályon, Mocsához hasonlóan emlékműavatásra is sor került a megemlékezésen. A tardosi vörös mészkőből készült emlékkövet Stummer Balázs kőfaragó készítette.
- ábra A naszályi Trianon-emlékmű
Nyergesújfalun Szőke Erika könyvtáros tanár, a Szalézi-Irinyi Középiskola munkatársa „virtuális szabadulószobá”-val emlékezett meg az eseményről. Interaktív programja nemcsak a diákokat szólította meg. Interneten először online ismeretanyagokat közölt a témával kapcsolatban, majd ezt követően kérdésekre adott válaszokkal lehetett ellenőrizni az így megszerzett ismereteket.
Oroszlányon a városi megemlékezésen Lazók Zoltán polgármester és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő mondtak beszédet. Ezt követően pedig Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész adott ünnepi műsort.
Rédén, a Rákóczi téren június 4-én gyertyagyújtással, június 7-én pedig emlékmű-avatással emlékeztek a 100 évvel ezelőtti tragikus eseményre. A falu összefogásával és Buda Tibor vállalkozó segítségével a centenáriumhoz méltó Trianon-emlékmű készült. Az öt oszlopból álló emlékmű az öt elcsatolt országrészt jelképezi, melyet egy turullal díszített kupola fog össze. Az oszlopok lábánál a történelmi Magyarország térképe látható.
Szákszenden Kondor József fafaragó készített több mint 3 méter magas Trianon-emlékművet a békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára. Az elkészült kopjafa egy hagyományos székely kopjafa fantáziamotívumokkal, mely a Kiss utca és a Győri utca kereszteződésében kapott helyet. Az emlékoszlopot Papp Attila Csaba polgármester avatta fel és koszorúzta meg.
- ábra A szákszendi Trianon-emlékmű koszorúzása
Tárkányban a központi megemlékezést a Hősök Ligetében lévő Összetartozás emlékműnél tartották.
Tatán, az Angolkertben a Kenderke Alapfokú Művészeti Iskola szervezett megemlékezést. Itt 21 tájegység népi kultúrája, népművészete, népdalkincse elevenedett meg erősítve, népszerűsítve a nemzeti összetartozást, a magyar hagyományok őrzését. A Kossuth téren félárbócra eresztették az Országzászlót. Az eseményen részt vettek a MH 25. Klapka György Lövészdandár katonái is. A szőgyéni emlékkeresztnél és a Nemzeti Összetartozás terén koszorúzásokkal emlékeztek. A város több pontján pedig csendes megemlékezéseket tartottak. A Mindszenty téren elszavalták Juhász Gyula Trianon című versét, Smíd Róbert fafaragó, Tata díszpolgára pedig ünnepi beszédet mondott. A városi ünnepségsorozat a Nemzeti Összetartozás terén ért véget Petrozsényi Eszter szavalatával és Michl József polgármester szavaival.
A megyeszékhelyen az centenáriumi megemlékezés az Életfa téren kezdődött. Az évforduló kapcsán Trianon 100 címmel kültéri fotókiállítás is nyílt, mely június 18-ig tekinthető meg. Több településhez csatlakozva Tatabányán is harangszóval és gyertyagyújtással emlékeztek a 100 évvel ezelőtti tragikus eseményre. Szűcsné Posztovics Ilona polgármester asszony , Bencsik János országgyűlési képviselő és Kiss Vendel régész-történész mondtak ünnepi beszédet. Schermann Gábor evangélikus lelkész pedig imával emlékezett.
Tokodon, a Szent Márton templom harangjai szóltak június 4-én. A kezdeményezéshez a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület szirénaszóval csatlakozott. Lakossági ötlet nyomán emlékvideó készült a száz évvel ezelőtti eseményekről, melynek részeként egy 150 tagú közösség a település focipályája mellett kirajzolta a történelmi Magyarország területét.
- ábra A tokodiak által kirajzolt Nagy Magyarország
Akán, Vérteskethelyen és Súron szintén harangzúgással emlékeztek.
A településenkénti megemlékezéseken kívül olvashatunk még cikkeket az országzászló-mozgalomról, a békeszerződés történelmi hátteréről, előzményeiről, megyei hatásiról és következményeiről, Trianon középiskolai tanításáról. A 24 Óra mindezek mellett egy 24 oldalas mellékletet is kiadott Trianon 100 címmel.
A Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra 2020. június 2-i számának 5. oldalán az Országzászló-mozgalom százéves történetéről mesél Kládek László, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának munkatársa a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából. A cikkből megtudjuk, hogy a mozgalom először csak Budapesre terjedt ki. Kezdeményezője Urmánczy Nándor képviselő, politikus, író volt. 1928-ban a Szabadság téren állították fel az első emlékművet, melynek talapzatában hazánk településeinek földjéből helyeztek el egy-egy darabot és adományt gyűjtöttek zászlómegváltás címén. Az 1930-as években Molnár Ferenc tarcali pedagógus javaslatára vált a kezdeményezés országos mozgalommá. Ennek során minden magyarországi településnek állítania kell országzászlót, melyet minden ünnepen felvonnak, a trianoni gyásznapon pedig félárbocra engednek majd. A mozgalom koordinálását a Magyar Szövetség Ereklyés Országzászló Nagybizottság látta el. Az országzászlók egységesek voltak mindenütt meghatározott motívumokkal, jelmondattal. Komárom és Esztergom vármegyében az országzászló-állítások azonban igen vontatottan haladtak, ezért Frei Vilmos alispán rendeletben kötelezte a megye községeit ezek felállítására. Ennek ellenére 1938-ig csak Esztergomban, Táton, Bábolnapusztán és Vértesszőlősön volt csak országzászló. Sok település fedezethiány miatt nem tudott csatlakozni az országos mozgalomhoz és több helyen vitát okozott az emlékmű felállításának helye is. A legtöbb településen adományokból kívántak eleget tenni a felhívásnak és elkészíteni az országzászlót. A második világháborút követően az országzászló mozgalom, mint az irredentizmus hírmondója pejoratív értelmet kapott. Sok helyen lebontották, vagy hagyták lepusztulni. Esztergomban, Piszkén, Sárisápon, Süttőn, Vértesszőlősön még áll az eredeti országzászló. Tatán 2016-ban adták át az új országzászlót, melyet Kontur András szobrászművész készített. Csolnokon 2011-ben adták át a felújított 1938-as Trianon-emlékművet és országzászlót. A dömösi országzászlón a település második világháborús áldozatainak neve szerepel. Az 1990-es években az országzászló mozgalom újra felélénkült. Ennek következtében sok településen nemcsak új országzászlók, hanem Trianon-emlékművek is készültek.
A Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra június 4-i száma nemcsak egy külön Trianon melléklettel, hanem több cikkében is foglalkozik az 1920. június 4-i tragikus eseménnyel. Dr. Schmidtmayer Richárd, a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója és Stegmayer Máté történész a száz évvel ezelőtti megyei eseményeket, a békediktátum hatásait, ok-okozati összefüggéseit ismertetik. Pleier Tamás iskolaigazgató és történelemtanár pedig Trianon középiskolai keretek között való tanításáról beszél.
Az összefoglaló cikk írásának forrásai:
1.
A DUNA parton emlékeztek : [hír]. = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 136. sz. (2020. június 12.), p. 4.
2.
KÖRTVÉLYFÁY Dina: A trianoni döntésre emlékezünk : Tolcsvay Béla ad műsort, emlékművet avatnak, koszorúznak, gyertyát gyújtanak = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 129. sz. (2020. június 4.), p. 6. – ill.
3.
WALCZER Patrik: Bajnán is fellobbant az összetartozás tüze : a csíkdánfalvai barátokkal közösen, interneten keresztül énekelték el a Székely Himnuszt = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 131. sz. (2020. június 6.), p. 3. – ill.
4.
GOLETZ-DEÁK Viktória: Emlékművet avattak a faluban = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 140. sz. (2020. június 17.), p. 4.
5.
EMLÉKTÁBLÁT állítottak fel : [hír]. = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 135. sz. (2020. június 11.), p. 4.
6.
WÁGNER Zsanett: Felavatták a község első trianon-kopjafáját : Kondor József fafaragó keze munkáját dicséri a több mint három méter magas mementó = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 134. sz. (2020. június 10.), p. 4. – ill.
7.
WALCZER Patrik: Kirajzolták a régi országhatárt, több ezren tekintették meg az emlékfilmet = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 132. sz. (2020. június 8.), p. 4. – ill.
8.
MEGEMLÉKEZÉSEK Trianonról : [hír]. =Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 153. sz. (2020.július 2.), p. 4.
9.
MEGKONGATTÁK a harangokat : [hír]. = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 331. évf. 132. sz. (2020. június 8.), p. 4.
10.
KISS T. József: Megmaradtunk, hála a teremtőnek = Kisalföld : a család napilapja : komáromi kiadás. – 75. évf. 130. sz. (2020. június 5.), p. 9. – ill.
11.
KÖRTVÉLYFÁY Dina: Méltó emlékművet avattak : meggyújtották az összetartozás tüzét, néptáncosok adtak műsort = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 131. sz. (2020. június 6.), p. 6. – ill.
12.
BUNDSCHUH Gabriella: Összetartozó országzászlók = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 127. sz. (2020. június 2.), p. 1., 5. – ill.
Tartalom: Nemzeti összetartozás akkor is, ha határok választanak el : országzászló-mozgalom százéves története Esztergom és Komárom megyében
13.
SZÁZ gyertyát gyújtanak : [hír]. = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 127. sz. (2020. június 2.), p. 4.
14.
PETRIK József: Százéves a békediktátum : rendhagyó melléklet a 24 óra mai lapszámában Trianonról = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 129. sz. (2020. június 4.), p.1-2. – ill.
Tartalom: A trianoni békediktátum után megpecsételődött hazánk sorsa : 1919. január 19-én a csehszlovák hadsereg bevonult a bal parti Komáromba
15.
MÓROCZ Károly: Történelmi tanulságok Trianonról tanulóknak : Pleier Tamás vallja és tanítja, amit Sütő András erdélyi író: A szülőföld nem múlik el = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 129. sz. (2020. június 4.), p. 3. – ill.
16.
TRIAON 100 antológia 106 verssel : [hír]. = Kisalföld : a család napilapja : komáromi kiadás. – 75. évf. 129. sz. (2020. június 4.), p. 8.
17.
PÖLTL Zoltán-WÁGNER Zsanett-KÖRTVÉLYFÁY Dina: Trianon-emlékkövet emeltek Naszályon : a százéves békediktátumra emlékezett a megye = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 130. sz. (2020. június 5.), p. 1.-2. – ill.
Tartalom: Szent anyafölddel töltötték meg az emlékezés kőládáját : megyeszerte méltóképpen ünnepelték a nemzeti összetartozás napját
18.
TRIANONRA emlékeznek : [hír]. = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 127. sz. (2020. június 2.), p. 4.
19.
GOLETZ-DEÁK Viktória: Trianonra emlékeztek : száz másodpercig szóltak a harangok = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 133. sz. (2020. június 9.), p. 4.
20.
WALCZER Patrik: Túrával emlékeztek Trianonra = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 3. évf. 232. sz. (1992. okt. 1.)- ISSN 0863-9168. – 31. évf. 133. sz. (2020. június 9.), p. 2.
21.
KÖRTVÉLYFÁY Dina: Verseket írtak az összetartozásról = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra. – 31. évf. 129. sz. (2020. június 4.), p. 3. – ill.
A képek forrása
- https://sziakomarom.sk/trianon-emlektablat-allittatott-az-endresz-csoport/
- https://www.facebook.com/Mocsakozseg/photos/pcb.1191461921202211/1191455357869534/?type=3&theater
- https://www.facebook.com/naszalykozseg/photos/a.2101763719967869/2101764106634497
- http://www.szakszend.hu/
- https://nmi.hu/megyei-iroda-hir/trianon-100-komarom-esztergom-megyeben/