Tatabánya város történetének tényei, évfordulói
(válogatás)
2021. január
70 éve történt
1951. Megalakult a Tatabányai Szénbányászati Tröszt. Ennek vállalatai: Tatabányai XVII., XV., XI., VI., VIII., X. , XIV., akna, XIII. Síkvölgyi akna, Oroszlányi XIX., XVI., XVII., XVIII. akna, Szénszállító és Szolgáltató Üzem, Oroszlányi és Tatabányai Anyagellátó Vállalat. (Minden aknát külön tröszti vállalatként jegyeztek be a cégbíróságon.) Az oroszlányi telepek 1957-ben kiváltak a trösztből, és Oroszlányi Szénbányák néven önálló vállalat alakult belőlük. A trösztök megszűnésével 1967-ben megalakult a Tatabányai Szénbányák Vállalat.
Megalakult a Tatabányai Volán Sportegyesület..
Megnyílt Tatabányán az első nyilvános városi könyvtár, amely 1952-től – a Tatai Körzeti Könyvtárral történt összevonás után – József Attila Megyei Könyvtárként működött tovább.
Megalakult a Magyar Vöröskereszt Komárom Megyei Szervezete.
Megalakult a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsa, amely a rendszerváltásig működött.
60 éve történt
1961. Megnyílt a Bányász Körzeti Könyvtár Kertvárosban.
Megalakult a Bányász Művelődési Otthon, funkcióját ténylegesen 1964-től tölti be. 1990-ig a Tatabányai Szénbányák Vállalat Szakszervezeti Bizottsága üzemeltetésében működött e városrészben. A rendszerváltást követően városrészi művelődési házként a Vértes Agorája részeként működik.
Épületének 1976. évi korszerűsítése után Bányász mozi címmel utánjátszó mozi is működött itt 2004-ig
50 éve történt
1971. január 15. Az újvárosi Felszabadulás (ma Fő) téren megnyílt az IBUSZ új megyei irodája.
40 éve történt
1981 Fordulat a helyi bányászat történetében .
1981 Az 1981-ben beüzemelt durvaszén-mosó a széntermékek minőségi jellemzőinek javítását szolgálta, megindult a brikettgyári rekonstrukció keretében a gyöngybrikett gyártása. A brikettgyári rekonstrukció 1983-ban fejeződött be.
Megszűnt a termelés a VI-os aknán, amely üzem volt itt a leghosszabb életű. 1904 óta a legtöbb szenet termelte a medencében. Egykori elnevezését Ranzinger Vince(1856-1933) bányamérnökről kapta, akinek a nevéhez fűződik többek között az iszaptömedékeléses eljárás és a végtelenköteles szállítás bevezetése Tatabányán.
Szintén megszűnt a termelés a szénmedence 4. – és egyben utolsó külfejtése a Hármas híd mellett. 1977-től üzemelt, a hajdani III-as akna (1898-1934) visszamaradt szénrétegét bányászták ki. A 80-as években a közeli erőmű pernyéjének lerakója volt. – Szanálás után itt alakították ki a T-Busz Kft. telephelyét,2018-ban.
1981-ben a nagyegyházi, 1985-ben a mányi bánya kezdte meg termelését. A régi medencében a XII/a. „Vadorzó”. akna bezárásával, 1987-ben, a tatabányai medencében megszűnt a termelés.
Az új bányák termelése is hamarosan gazdaságtalanná vált. 1988-ban be kellett zárni a mányi, 1989-ben a nagyegyházi bányát. Ugyanakkor megnyitották a Mány-keleti területen a Mány I/a aknát (1988), a vértessomlói külfejtést (1987) és ennek folytatásaként a Zsigmond aknát. Ezekkel a bányákkal a Tatabányai Szénbányák 1994-ig tudott talpon maradni.
30 éve történt
1991 Bencsik János ekkor meghirdetett polgármesteri programjában – Tatabánya város lesz, valódi! – a gazdasági és erkölcsi válságból való kilábalást, fájdalmas alapozó munkát ígért választóinak.
20 éve történt
2001. január 19. Megindult a felszámolás a vagyonát szinte teljesen elvesztett Haldex Rt. ellen, mivel fizetésképtelenné vált. A 90-es évek közepéig a Haldex jelentős haszonnal tudta értékesíteni a meddőből kivont szenet, ám a bányászat leépülése ezt a céget is érzékenyen érintette. korábban a Tatabányai Bányák Vállalat része volt, abból kiválva alakult át önálló részvénytársasággá
10 éve történt
2011. január 19-i sajtóhír : Tájékoztató volt Tatabánya Város Integrált Fejlesztési Stratégiájáról a városházán: Az IVS akcióterülete több részletből, egészen pontosan négy nagyobb fejlesztésből tevődik össze. – Az Életfa tér fejlesztése mellett a stratégia érinti a Városháza nagy tanácstermének emeletráépítését és korszerűsítését. – Az egykori Centrum Áruház előtti térség és az Árpád sétány statikai megerősítését, miként a városközpont videó- megfigyelős kamerarendszerének modernizálását is. A projekt konzorciumi partnere, az Árpád Kft. is beruház. Hétszáz négyzetméteren épület bővítést hajt végre, és egy- körülbelül negyven „férőhelyes” mélygarázst is készít. Tavasz végén, nyár elején kezdődhetnek meg a munkálatok. A beruházás tényleges „futamideje” egy év. A tér látványossága lehet még Árpád vezér tervezett szobra. Utóbbit 2012. augusztus 26.-án leplezték le. Győrfi Sándor(1951-) szobrászművész alkotása.
Idézet a városközpont fejlesztéséről a „Tatabánya tovább épül című-, a 2014-2019. évi önkormányzati ciklus városfejlesztési eredményeinek összefoglaló című városházi dokumentumból: „Az Árpád tér kialakításával, hét évvel korábban kezdtük meg a városközpont átalakítását. A Megyeháza tér kialakításának és a Városkapu Szolgáltató- és Üzletház építésének célja az Árpád tér kiegészítése. Városkapu Szolgáltató- és Üzletház 100%-ban városi tulajdon, egy helyre költöznek a közműszolgáltatók, 200 új parkoló, kávézók, éttermek, épülnek, tudásközponttá válik a könyvtár.” A mélygarázs és a szolgáltatóház építése ma is zajlik. A József Attila Megyei-és Városi Könyvtár felújított épülete az óta elkészült, de a hivatalos átadásra a koronavírus járvány miatt eddig nem kerülhetett sor.
2011. január 3. A Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár épületében kapott helyet megyénk Kormányablaka, amelyet Czunyiné dr. Bertalan Judit kormányzati hivatalvezető és Schmidt Csaba polgármester nyitottak meg.
Az intézmény 2012-től Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal néven működik, 2013-tól az átalakított Omega Pláza(2007-) épületében kapott helyet.
Összeállította: Dr. Horváth Géza