Tatabánya város történetének tényei, évfordulói
(válogatás)
2021. április
70 éve történt
1951. április 20. A Tanács VB jóváhagyta Újváros 1951. évi építkezésének tervét.
1949-ben a Népgazdasági Tanács határozatot hozott Tatabánya-Újváros elnevezéssel új lakótelep építésére, a Megyei Tanácstól a volt buszpályaudvarig terjedő területen. Gazdasági és politikai szükségszerűség egybeesett. Az új szocialista város kialakítása során 1950-ben elkészült első városrendezési tervben már megyeszékhely, fontos ipari centrum követelményeit kellett figyelembe venni. A Népgazdasági Tanács kijelölte Újváros helyét, amit a város központjának javasoltak. Az 1950-ben megkezdődött nagyarányú építkezéseket részben építőmunkásokkal, részben a Közérdekű Munkák Igazgatósága révén politikai foglyok, elítéltek „foglalkoztatása” révén oldották meg. A hangsúly a lakásépítésen volt, mivel a régi kolóniák felszámolása az alábányászás miatt lett sürgető feladat. Ezen kívül kellett egy új városközpont, amely megépítésének első üteme 1958-ra fejeződött be.
60 éve történt
A Komárom megyei Dolgozók Lapja 1961. április 12.-én két cikket is közölt a tatabányai Cementgyár fejlesztéséről, termelési sikereiről, a szocialista munka frontjáról:
„Új létesítménnyel gazdagodott a Tatabányai Cement- és Mészművek. Három millió forintos költséggel felépült és körülbelül e hó végére üzembe is lép az új, pneumatikus cement-töltőállomás. A töltőállomás segítségével megvalósítható lesz, hogy a nagyfogyasztó k, tehát elsősorban az előre gyártott elemeket készítő üzemek ömlesztve kapják a cementet Tatabányáról.” 1.l.
„Áprilistól már Tatabányáról is szállítanak a cementautók. A Tatabányai Cement- és Mészműveknél az első negyedévben négy kemencénél végezték el 4 nagyjavítást. Á 4-es számú klinkerégető kemencénél befejezték a 100 napig tartó rekonstrukciót és üzembe helyezték. A gyár a klinkerégetési, a cement- őrlési és a zsákkészítési tervét túlteljesítette. Az első negyedévben 220 tonna cementtel készítettek többet. Április hó- napban elkészül az a töltőállomás, ahol önürítős cement-szállító autókat töltenék, melyek havonta 8000 tonna cementet szállítanak a nagyobb építkezésekhez és az elemgyárakba.” (u. ott. 5.l)
A rendszerváltás után az egykori cementgyári területet 1994-től rekultiválták.
1995. június 16-án a volt Cementgyári területen folyó bontási munkák keretében felrobbantották az egykori gyár 5 kéményét. A termelés még az előző évben teljesen megszűnt az 1912-ben alapított gyárban, amit a helyi mészkőre és cementre alapozva építtetett a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság. Hosszú időn keresztül Tatabánya második legnagyobb munkaadója volt. A hatvanas-hetvenes években a nyolcszáznál több dolgozó évi 24 ezer vagon cementet termelt. Az üzemet a termék iránti kereslet drasztikus csökkenése és gépeinek, berendezéseinek elöregedése miatt kellett bezárni.
50 éve történt
Dolgozók Lapja 1971. április 6.
„Bemutatjuk megyénk képviselőjelöltjeit. Fock Jenő miniszterelnök.
Fock Jenő nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomnak is kiemelkedő alakja. Érthető, ha Tatabánya lakossága nagy lelkesedéssel fogadta a Hazafias Népfront javaslatát, és a megye 1. sz. országgyűlési választókerületében Fock Jenőt jelölte képviselőnek.”
Fock Jenő (Budapest, 1916. május 16. – Budapest, 2001. május 22.) magyar szocialista politikus, 1967 és 1975 között a minisztertanács elnöke. Kormányfőként az ő nevéhez fűződött az új gazdasági mechanizmus bevezetése.
40 éve történt
1981. április 27. Tatabányán felavatták a MIKROLIN Műanyag-, Fém- és Műszeripari Szövetkezet ofszetlemez-gyártó üzemét. A szövetkezet a beruházáshoz támogatást kapott az Ipari Minisztériumtól, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól és más szervezetekről. Az új üzem létrehozásával a MIKROLIN képes lett a kis- és középméretű ofszetlemez-importot hazaival helyettesíteni.
1966. szeptember 1.-én települt Tatabányára az 1953-ban alapított MIKROLIN Műanyag-, Fém- és Műszeripari Szövetkezet. Utódja, 2002-től a MIKROLIN HUNGARY Kft., fő profilja műanyag termékek gyártása.
30 éve történt
24 óra 1991. április 3.
„Emlékezzünk a hősökre!
Hazánk fasizmus alóli felszabadulásának 46. évfordulójának tiszteletére a Munkáspárt tatabányai városi szervezete április 4-én, csütörtökön, 17 órakor helyezi el a kegyelet, az emlékezés virágait Tatabánya-Újvárosban a Hősök emlékművénél (Felszabadulás tér), a második világháborúban elesettek, áldozatul esettek tiszteletére. A Munkáspárt tagjai hívják, várják a megemlékezésre a város állampolgárait.” (8. l.)
Dolgozók Lapja 1970. nov. 7.
„Felszabadulási emlékművet avattak Tatabányán Ünnepségek a NOSZF S3, évfordulója alkalmából. Pénteken délután [nov. 6.-án !] Tatabánya főterén nagy ünnepséget rendeztek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóján került sor a megyeszékhely újonnan létesült felszabadulási emlékművének ünnepélyes avatására. … a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi hatásait, a lenini eszmék forradalmi szerepét, a szovjet hadseregnek hazánk felszabadulásáért hozott áldozatait, s az elmúlt 25 év eredményeinek jelentőségét méltatta a szónok… a [katonai] díszegységek felvonulását a nagyszabású ünnepség résztvevői nagy tetszéssel fogadták.” 1. l.
Az emlékfalon eredetileg csillag és cirill betűs felirat volt olvasható: „na pamjaty gerojam” – a hősök emlékére. – 1991-ben átfaragták: latin betűk kerültek rá a cirill helyett, csillag helyett kereszt díszítette, öt — magyar, német, angol, szlovák és orosz nyelvű —, dél-afrikai, sötétszürke impala-gránit alapanyagú emléktáblát helyeztek el az emlékfalon.
Helyén 2000. szeptember 2.-án felavatták Péterfy László (1936-) Életfa, magyar életfa című szobrát. Az MSZMP sérelmezte, hogy az 1945-ös emlékmű helyére került a Magyar Életfa szobor.
Ehhez kapcsolódóan kegyeleti parkot avattak a síkvölgyi temetőben a II. vh.-ban elesett szovjet katonák emlékére, 2004.-ben.
A tér neve 1991. 08. 20-tól Felszabadulás helyett Fő tér lett.
20 éve történt
2001. ápr. 20. Parkosítással és alapkőletétellel kezdte meg a Tatabányai önkormányzat az új Millenniumi közpark kialakítását Újvárosban, a Csónakázó-tó mellett. Az első harminc facsemetét a városi képviselők és a Városháza vezető tisztségviselői ültették el- magánfelajánlásból. Bencsik János polgármester helyezte el a park tervét, az erről szóló közgyűlési határozatot tartalmazó hengert az alapkőbe.
1972. október 10. A Várossá nyilvánítás 25. évfordulójára elkészült Újvárosban a Népköztársaság (Ma Köztársaság) út mentén épülő, kb. 20 hektáros park egy része. Eredeti elnevezése ezért lett Jubileum park. 1983-87 között és az óta is Csónakázó tó néven emlegetik , majd Sárberki parkként is ismert lett, 1999-től Millenniumi közpark Újváros néven szerepel.
10 éve történt
2011. április 14. A Sport Hotel és étteremben felavatták a Tatabányai Sportcsillagok Falát.
Íme, a képes beszámoló a másnapi megyei napilap címoldalán:
„Sportcsillagok. Felavatták tegnap a tatabányai Sport Hotel és étteremben, egy erre a célra kialakított helyiségben a sportcsillagok falát. Az alapítók szándéka szerint azok az egykor sikeres versenyzők kerülhetnek fel ide a dicsőségtáblára, akik korábban a pályán, most pedig a civil életben példát mutatnak az új generációnak, a sportoló fiataloknak. Első körben a megyeszékhelyen is a legnépszerűbb labdajátékban, a futballban kimagasló eredményeket elért játékosok, így Csapó Károly, Szabó György, Kiss Imre, P. Nagy László Kiprich József, Vincze István, Plotár Gyula saját kezűleg aláírt meze került az üvegezett keretbe.”
Az 1910-ben alapított sportegyesületi székház elődjét a MÁK Rt terveztette és építtette az 1940-es évek elején. Ezt eredetileg a tatabányai Levente parancsnokság használta. A székház is 1910-ben épült, bővítették és felújították 1958-ban és 1974-ben. 1982-ben teljesen újjáépítették. Elkészült még 16 kétágyas vendégszoba és egy étterem.1979-től dolgozott rajta a Tatabányai Szénbányák Vállalat építészeti üzeme.
2011. április 22. Megújul a városközpont. A Városházán megtartott nyitórendezvényen Schmidt Csaba polgármester és dr. Vereczkey Zoltán, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft vezérigazgatója írta alá a projekt (KDOP-3.1.1/D-09-2f-2010-0002 számú pályázat) támogatási szerződését. Az eseményen jelen volt Bencsik János államtitkár, országgyűlési képviselő és dr. Temesvári Balázs a KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is. A beruházás teljes költsége 1.493.096.815 forint, a támogatás mértéke 970.591.846 forint.
Ld. még bővebben Múltbanéző 2011. január 19-i sajtóhír.
Összeállította: Dr. Horváth Géza