Tatabánya város történetének tényei, évfordulói
(válogatás)
2021. szeptember
70 éve történt
1951. szeptember 2.- az első Bányásznap
Tatabányán a Bányalelkészség Szent István király temploma védőszentjének ünnepén augusztus 20-án, Szent István-kor tartották a búcsút, itt ez volt a bányásznap is, 1951 –et megelőzően.
1951-től szeptember első vasárnapján országosan egységesen tartják a bányásznapot, melyhez a tatabányai szénbányászat története szolgáltatott ideológiai, politikai alapot.
Az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére törvénybe iktatott Bányásznap, a bányászok szocializmus melletti elköteleződését szimbolizálta, ami hatalmi gesztusként is értelmezhető volt e nehéz fizikai munkát végző ipari munkásréteg felé. A tatabányai bányászat nagyon mostoha körülményei, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenséget akarták csillapítani a bányásznap törvénybe iktatásával.
A rendszerváltás után megszűnt iparág napjainkig tartó rendezvényeinek üzenete ma a hagyományápolás, ami a helyi közösség identitásának megőrzését szolgálja.
60 éve történt
1961 – Bányásznap
Felépült a Szabadtéri Színpad a Május 1. parkban. (268/1961 VB. Határozat 1961. szept. 21) Létrehozását a Városi tanács és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága kezdeményezte. Tatabánya lakossága jelentős társadalmi munkával járult hozzá megvalósításához. A kivitelezést jelentősen támogatta a tanács és a bányavállalat is. Megnyitásától 1969-ig a Népházhoz tartozott. Petőfi kertmozi néven filmvetítéseket is tartottak itt kezdetben. Rendszeres színpadi előadásokat 1969 óta tartottak a helyszínen. A park rendszeres helyszíne volt a bányásznapi vásároknak is.
Az 1960-as évek elején kerültek az építmény falára Búza Barnabás Bányász ábrázolása és „Városcímer Turullal” című, továbbá Munkás-bányász család című domborművei. Ezek az alkotások a 2014-15-ös “Hagyomány és megújulás” című városrész rehabilitáció során, amikor a színpadot és nézőteret magában foglaló épületet is elbontották, a városi múzeum raktárába kerültek.
1979. június 1.-én ismét megnyitotta kapuit a Május 1. parkban található Szabadtéri Színpad. A bánya vállalat és a Városi Tanács közösen újíttatták fel úgy, hogy fiatalok számára zenés-táncos rendezvényeket is tudjanak itt tartani.
1988. június 3–4. én megnyílt – több éves szünet után – A Közművelődés Háza és a Puskin Művelődési Ház rendezésében nyári programokat bonyolító Szabadtéri Színpad a Május 1. parkban.
A rendszerváltás után 2007. július 4.-én Schmidt Csaba, akkor még alpolgármesterként beszélt a város fejlesztésének aktuális kérdéseiről. „A Szabadtéri Színpadot hiba volt eladni, vissza kellene vásárolni a tulajdonostól. Hosszú távon csak ez jelenthet biztos megoldást a problémára…,”- jelentette ki a városvezető.
2015. július 12.-én számos rendezvénnyel összekötve adták át a Hagyomány és Megújulás Óvárosban projekt keretein belül megvalósított beruházásokat, köztük az1,3 milliárd forintból felújított Május 1. parkot is, ami látványos elemekkel gazdagodott. Egyebek mellett egy 12 méter átmérőjű, háromszintes szökőkúttal, bányász játszótérrel, várostörténeti ismeretterjesztő táblákkal. Napjainkban mobil színpadán a Vértes Agorája tartott zenés nyári előadásokat.
50 éve történt
1971. szeptember 3. A Magyar televízió, (MTV) bányásznapi köszöntőként bemutatta a Dinasztiák a Gerecse alján című Tatabányáról készített dokumentum-riportfilmet.
1971. szeptember 23. A tatabányai Árpád Általános Gimnázium és Szakközépiskola alapításának 25. évfordulóját ünnepelte.
40 éve történt
1981. szeptember 3. Ekkor került a Nagyegyházi Bányaüzemhez, ennek megszűnése után a Szabadtéri Bányászati Múzeumba a dr. Vitális Istvánt, (1871-1947) a nagyegyházi szénmező felfedezőjét ábrázoló mellszobor, Bondor István (1917-2005) alkotása.
30 éve történt
1991. Bányásznap A tatabányai központi Bányásznap vendége volt dr. Szabad György (1924-2015), történész, egyetemi tanár, az első szabadon választott országgyűlés elnöke. Az egész társadalmat érintő kérdésekről, az országgyűlés törvényhozó munkájáról beszélt, de helyi utalást is tett: „Angliában, amikor az acélválság volt, a szénbányák válsága volt, a Munkáspárt államosított. A válság elmélyült. Megbukott a Munkáspárt. A Konzervatív Párt privatizált. Nálunk is lesznek még változások. Az emberiség nem kapta meg az igazságmutatást, a biztos receptet!” – mondotta.
1991. szeptember 15. Népünnepély keretében ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Bánhidai lakótelep.
1991. szeptember 16. Ünnepélyes tanévnyitót tartottak a Modern Üzleti Tudományok Alapítványi Főiskolán, ahol nulladik évfolyamot indítottak. 2011. október 18.-tól Edutus Főiskola néven működik tovább a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és az intézménybe olvadt Harsányi János Főiskola. A tatabányai központú Edutus Főiskola – melynek fenntartója az Edutus Nonprofit Közhasznú Zrt. – közel 3.000 hallgatóval folytatta képzési és innovációs tevékenységét.
2018. szeptemberétől Edutus Egyetemként működik, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal, külföldi diákokkal. Képzései között szerepel: gazdálkodás és menedzsment, műszaki szakok, marketing.
A tanításon kívül számos, köztük több idegen nyelvű tanácskozást szerveznek az oktatási intézményben.
20 éve történt
2001. szeptember 1. A bányásznapi ünnepségek keretében a Károlyi saroknál felavatták gróf Esterházy József ((1682-1748) lovas szobrát, Tóth Béla (1921-) alkotását.
2001. szeptember 23. A felújított felsőgallai templomot és a faluvégi kőkeresztet újraszentelte Simon Péter plébános.
10 éve történt
2011. szeptember 1. Hétmillió forintos költségvetési beruházással újult meg a Ságvári Endre úti Árkád-sor.
2011. szeptember 16. E napon átadták rendeltetésének a Transport-Beton Kft. –nek, ami 1991 óta működik Tatabányán, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként elkészült gyártócsarnokát a Búzavirág úton.
2011. szeptember 18.-tól Grosics Gyula (1926 -2014) legendás labdarúgó kapus, az Aranycsapat tagja, 1963-64-es visszavonulásáig a TBSC kapuvédője nevét viseli e naptól a tatabányai futballstadion.
Összeállította: Dr. Horváth Géza