Tatabánya város történetének tényei, évfordulói
(válogatás)
2021.október
70 éve történt
„…1951. márciusában Tatabánya egy Kossuth díjjal gazdagodott. Bányamunkásaink történetében első ízben ért ilyen magas elismerés vájárt. A kitüntetést Lugosi Ferenc, a XIII-as akna sztahanovista vájára mellére tűzték a Parlamentben. Ez a csendes, halk szavú, munkájának élő bányász a lelkiismeretesség példaképe volt. Irja a Dolgozók Lapja 1978 szeptember 2.-i száma, ami „A föld öléből kincset ások…” címmel patetikus hangvételű bányásznapi megemlékező írást közölt, – ismeretlen szerzőtől. (7. . )
A történeti tény az, hogy ebben az évben két tatabányai személy is kiérdemelte e magas kitüntetést. Lugosi Ferenc (1910-1976) vájár II. fokozatot-, a bányamérnök Kóta József (1906-1976) arany fokozatot kapott ebben az évben.
60 éve történt
1961. október 1. A Komárom Megyei Nyomda Vállalat, – melynek alapját a komáromi Czike Pál nyomdai berendezései vetették meg, – tatabányai telepe e napon kezdte meg működését.
Az 1942-ben alapított felsőgallai-, Nyitrai Béla tulajdonában lévő nyomdát 1950-ben államosították. Ennek berendezéseivel indult meg 1950-ben a Tatabányai nyomda, amely 1961 – től a Komárom Megyei Nyomda Vállalat tatabányai telepe, majd 1992-től Lapnyomda lett. Győri úti épületébe 1997 – től burkoló ipari termékeket áruló szakáruház költözött és működik a mai napig.
50 éve történt
1971. október 3.–án Jó úton halad az eszperantó mozgalom címmel jelent meg összegző írás a megyei napilapban. (3. Lapon) A magyar– és nemzetközi rendezvényeket, nyelvgyakorlási lehetőségeket ismerteti a szerző, Tihanyi Péter megyei titkár. Tatabányán 1957. május 15.- én az egykori Zsdanov Kultúrotthonban 11 taggal alakult meg a 2010-es években is működő Zamenhof Eszperantó csoport.
40 éve történt
1981. október 2.-án a 3. lapon adta hírül a Dolgozók Lapja, hogy a megyei úttörő elnökség megtárgyalta egyebek mellett a tatabányai úttörőház terveit.
„Az egyéves múltú tatabányai ház hosszabb távra határozta meg programját az induláskor. Megvalósítása folyamatos munkát igényel. A bevált, sikeres formákat folytatják; 23 szakkörben szerezhetnek művészeti természet- és társadalomtudományi, valamint technikai ismereteket a pajtások. Újdonságnak számít a humor, a „Csimota” és az Express klub. A szakkörök, klubok mellett négy tanfolyamot is indítanak. Lesz pályaválasztási szolgálat, játszóház programok és pszichológiai tanácsadás.”
1980-ban Újváros centrumában (akkor Felszabadulás tér 36.) felépült a KISZ- székház, ami a megyei és városi szervezet mellett otthont adott a megyei és városi Úttörő Elnökségnek is. (1957–től a rendszerváltásig működtek ezek a szervezetek. ) A városban az első úttörő otthont 1947 márciusában avatták a Hatostelepi általános iskolában. Felsőgallán és Bánhidán már 1946-ban alakult 1-1 úttörőcsapat.
1980 november 3.-án adták át rendeltetésének a tatabányai Úttörő és Ifjúsági Házat. (Utóbb Gyermekek Háza) A ház tetején álló csillagvizsgálót 1981 májusában avatták fel. A nagyközönség 1984 őszétől látogathatta ezt.
1993. szeptember 9.-én ebbe az épületbe költözött Alsógalláról az 1950-ben alapított Erkel Ferenc Zeneiskola.
30 éve történt
1991. október 3. Cikk a 24 órából : (3. l )
„Tatabányai vihar a díszpolgári cím körül
A tatabányai városi önkormányzat a napokban kapta meg azt a felhívást, amelyben a TIB (Történelmi Igazságtételi Bizottság)városi szervezete kezdeményezi: fosszák meg Tatabánya Díszpolgára címtől Havasi Ferencet, az egykori megyei pártbizottsági első titkárt, aki később miniszterelnök-helyettesként és KB-titkárként országos vezető lett.”
Az érintett véleménye: „ az emlékezőkre kell bízni azt, hogy ki kit és milyen emléket őriz meg, vagy töröl ki az emlékezetéből.” Az MSZP városi szervezetének véleménye: ”A díszpolgári cím adományozása, illetve visszavonása a városi önkormányzat jogköre. Amennyiben a rendszerváltási folyamat aktuálissá és szükségessé teszi, csak a díszpolgári kör egészének a teljesség igényével végrehajtott áttekintését — ha úgy tetszik, felülvizsgálatát — tartjuk elfogadhatónak. Csak az átfogó és tényszerű közelítésmód adhat esélyt az igazságosságra, a méltánytalanságok. a személyeskedések elkerülésére.” A dolog jelentőségét mutatja, hogy: „A véleményeket közreadta: Gombkötő Gábor”, akkori főszerkesztő, aki életútját is méltatta e lapban Havasi halálakor. ( 24 óra 1993. június 4. 2. l.)
24 óra 1991. október 25. 1.-2 l.
„A közgyűlés leszögezi, hogy a Tatabánya város díszpolgára címet senkitől megvonni nem kívánja. Szükségesnek tartja azonban, határozottan kijelenteni, hogy a politikai tevékenységért adott és politikai indítékokból nyújtott díszpolgári címek adományozásával nem ért egyet. Azt az értékrendet, amely az ilyen díszpolgári címek adományozásához vezetett, elfogadni nem tudja.”
24 óra 1991. november 20. 3. l.
Az érintett véleménye: „…a rendszerváltás óta nem tekintem magam díszpolgárnak, akár megvonták ezt tőlem, akár nem. Egyetértek azzal, hogy az új politikai rendszernek új díszpolgárokra van szüksége. Kívánom, hogy a város új díszpolgárai legalább annyit tegyenek Tatabányáért, mint amennyit nekem módomban állt. Havasi Ferenc”
Havasi Ferenc (1929. február 20.-1993. június 4.)
Piszkén született, családnevét 1940-ben változtatta Havasira. 1948-tól tagja lett a Magyar Dolgozók Pártjának. 1954 1956 novembere között az MDP Komárom Megyei Bizottsága másod titkára volt. Ezt követően a Szovjetúnióban tanult, 1966-tól lett az MSZMP Komárom megyei első titkára. Később magas párt-és állami tisztségeket töltött be. 1980-1988 között országgyűlési képviselő is volt. 1988-ban nyugdíjba vonult, a rendszerváltást követően nem lépett át az MSZP-be.
20 éve történt
2001. október23. E nap tiszteletére átadták a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola négy új termét. Újvárosban új-, 6 tantermes kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző és szakközépiskola műszaki átadására került sor 1976. augusztus 25. Ma Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola. Az épületet, mely a KPVDSZ Művelődési Otthonával együtt készült el, 1976 szeptember 30-án avatták fel. Jogelődje az Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola volt, a jelenlegi Árpád Gimnázium helyén. A kereskedelmi rész önállósult, a Tatán működő Kereskedelmi Szakközépiskolával egyesült és így került jelenlegi helyére. Átvette a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézettől a kereskedelmi és vendéglátóipari részleget.
2017. április 29.-én átadták a tatabányai Kereskedelmi Iskola felújított épületét. Az eseményen beszédet mondott Bencsik János és Bereznai Csaba.
10 éve történt
2011. október 18.
Edutus Főiskola néven működik tovább a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és az intézménybe olvadt Harsányi János Főiskola. A tatabányai központú Edutus Főiskola – melynek fenntartója az Edutus Nonprofit Közhasznú Zrt – közel 3.000 hallgatóval folytatja képzési és innovációs tevékenységét.
Mai „A” épületében 1967. május 5. –én kezdte meg működését az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága. A rendszerváltásig itt működött a Kossuth Könyvkiadó Komárom Megyei kirendeltsége is. 1992-től Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, 2011. október 18.-tól Edutus Főiskola, 2018. szeptemberétől Edutus Egyetem. „B” épülete 1965-től a III. sz.-, majd Arany János Általános Iskolának adott otthont. 1996. június 1.-én megszűnt Újvárosban az Arany János Általános Iskola – harminckét év után. 1996. szeptember 25.-én adták át a volt Arany János Iskola felújított épületét a Béla király (korábban Kilián György) körtéren, amelyben azóta is a megyeszékhely első és egyetlen felsőoktatási intézménye működik. 2018 szeptemberétől egyetemként látja el feladtait.
Összeállította: Dr. Horváth Géza